Klasszikus kovácsoltvas

A klasszikus kovácsoltvas termékek a kézműves ipar remekei. Ezek kézi erővel készülnek, az ezer Celsius fok fölé hevített vas végső formáját a kovácsmester kalapácsütéseinek hatására nyeri el. Az egyes elemek összeillesztése is kisipari módszerekkel történik, a részegységeket kalapácsolással történő összeforrasztással, a rögzítéseket pedig csak bilinccsel vagy szegeccsel oldják meg. Mivel ez igen idő- és munkaigényes tevékenység, nem csoda a magas ár. Számos régi kézműves szakma kihalófélben van, illetve alkalmazkodik a kor megváltozott igényeihez, és ipari formában él tovább úgy, mint a kovácsolás. Fellelhető még jó néhány aranykezű kovácsmester, de számuk csekély. Ennek ellenére nem ritkák a szép kovácsoltvas kapuk, kerítések, ablakrácsok és a kovácsoltvas belsőépítészeti dísztárgyak sem. Természetesen van más, mindenki számára megfizethető megoldás, ha az egyedi darabok félkész elemekből készülnek. Az ilyen elemek jól kidolgozott rendszerben illeszkednek egymáshoz és választékuk szinte elképzelhetetlenül bőséges. A vasművekben öntött, húzott, hengerelt, majd összehegesztett elemek csak hasonlítanak az eredetihez, hiszen a manapság beépítésre kerülő kovácsoltvas kerítések döntő többsége már nagyüzemi keretek között készül.

Kovácsoltvas, kovácsolás nélkül

A nagyüzemi keretek között készített kovácsoltvas elemek biztosította előnyöket szakiparosok és a barkácsolók egyaránt élvezhetik. Még a terjedelmesebb tárgyak is viszonylag gyorsan elkészíthetők, ehhez csupán alapvető fémmegmunkáló szerszámok és egy jó elektromos hegesztőkészülék szükséges. Örökzöldnek mondható tárgyak a ma olyannyira divatos, és tagadhatatlanul hangulatos gyertyatartók kovácsoltvasból, melyeket akár magunk is elkészíthetünk ezekből a félkész elemekből. Az előre gyártott kovácsoltvas elemek alkalmazásával otthonunk védelmében a bejárati ajtónk elé rácsot szereltethetünk. Az idomok és díszek felhasználásával sokkal esztétikusabb védőrácsok kerülhetnek az ablakok, és ajtók elé. Így a közérzetünkre és szépérzékünkre is kellemesebben hatnak a rácsos ajtók-és ablakrácsok ha szükség van rájuk.

Különbséget kell tenni:

- a tűzikovácsolással készített tárgyak,
- a kovácsoltvas jellegű, valamint az egyszerű
- lakatostechnikával készített darabok között,
mert értéküket alapvetően az alkalmazott technika befolyásolja.

A lakatosmunka során csak vágják, szabják, majd hegesztik a vasat, és csak ritkán munkálják el. Ezt tapasztalhatjuk például a tucatáruként forgalmazott, igénytelen gyertyatartókon is.

A kovácsoltvas jellegű tárgyak esetén már hevítik, és itt-ott kovácsolják az anyagot, használják a bilincselést, a szegecselést.

Manapság sajnos nagyon kevesen tűzikovácsolnak a szó igazi értelmében. Ebben az esetben az anyagot teljes felületében átkovácsolják, hevítik és megmunkálják. Így veszíti el ridegségét a vas, plasztikus lesz, egyenetlenné válik a felülete. Ezzel a technikával persze elgondolkodtató egy negyven négyzetméteres kerítést elkészíteni, hiszen rendkívül idő-, illetve költségigényes. Az ilyen egyedi, megismételhetetlen kézműves munkával készített kerítés vagy erkély egyértelműen növeli a ház értékét. Teljesen megváltoztathatjuk egy épület jellegét, karaktert, stílust adhatunk neki egy jól megválasztott kovácsoltvas kerítéssel és kapuval.

Otthonunkban alapvetően két szerepkörben találkozhatunk kovácsoltvas termékekkel. A fogas, előszobafal, lámpa, gyertyatartó, térelválasztó csak néhány példa az egyediséget, időtlenséget, eleganciát sugalló lakberendezési cikkek közül. A míves kidolgozású kerítés, kapu, korlát és ablakrács ugyanakkor több ennél, hisz mivel beépítésre kerül, hosszú évtizedekre meghatározza a ház egészének arculatát.

Beltérben a kovácsoltvas bútorok, tárgyak veszítenek elsődleges funkciójukból, s főként dísztárgyként szolgálnak. Lakáson belül legnagyobb felületként lépcső formájában vannak jelen a fémek, önállóan vagy más anyagokkal kombinálva. Szebbnél szebb korlátok készülnek, és ha jól választjuk ki a formát és a színt, legszebb részévé válhat otthonunknak. Hazánkban igen kedvelt a mediterrán hangulatú lakások kialakítása. Ehhez a stílushoz jól illik a kovácsoltvas és a meleg színű fémek pl. a réz és a bronz. Kovácsoltvas bútoroknál hangsúlyozhatjuk az ornamentikát, ha kifeszített, leszorított textillel párosítsuk, így a bútor kontúrja hangsúlyozódik.

Ülőgarnitúrák

Mára az ülőalkalmatosságok fémből való készítése teljesen megszokottá vált. Ezek állványszerkezetes bútorok, ahol a stabilizáló részek nemcsak statikai, hanem látványelemek is. Ehhez kapcsolódnak az ülőfelületet kényelmessé varázsoló kárpitos részek, rögzített vagy mozgatható párnák. A kovácsoltvas ülőgarnitúrák hosszabb üldögélésre nem kimondottan alkalmasak, bár nagy párnákkal kényelmesebbé tehetők.

Fekvőhelyek

Ha ágykeretünket fémből képzeljük el, akkor több szempontot kell figyelembe vennünk; többek között meglévő lakás-kiegészítőket és a létrehozandó hangulatot, valamint a formát. Az organikus, romantikus stílushoz jobb a különböző antikolással díszített kovácsoltvas vagy a réz, az egyszerű vonalvezetéshez pedig a fehér fémek a magas fényű, szálcsiszolt vagy matt változata illik. Romantikus kislányszobákban pedig jól mutat a királylányos fehérre festett kovácsoltvas ágy.

Térelválasztók

Térelválasztónak rendkívül alkalmas, nagy átjárók ívelésére, fali futtatásokra, jó megoldás szögletes falrészek, sarkok lágyítására.

Kiegészítők

Mindenképp szólnunk kell a kiegészítő elemekről, amelyek gyakran fémből készülnek. Ilyenek a különféle lámpák, gyertyatartók, virágtartók fogasok vagy kandallórácsok. Lehet fémből a függönykarnis, a tükörkeret a térelválasztó paraván tartórésze, de az újság- és esernyőtartó is. Főként kiegészítőként funkcionálnak, konzolasztalként, tükrök díszítő kereteként. Látványelemként is gyönyörű egy kovácsoltvas polcállvány, különösen akkor, ha az étkező berendezésénél amúgy is elköteleztük már magunkat a kovácsoltvasnak. Karnisként íves ablak fölé például egy indás díszítéssel harmonikusan keretezi a nyílászárót. Sok lehetőséget kínál a nyitott kandalló, amelyhez díszítő és használati tárgyként is kelléktartó állvány, fatartó, vagy a szikra kipattanását meggátló üvegbetétes paraván készíthető.

Ügyelni kell a kovácsoltvas esetén a mértékletességre, ha túlzsúfoljuk az enteriőrt ilyen jellegű bútorokkal, kiegészítőkkel, rideg, élettelen hatást kelt, kuszává, átláthatatlanná válik.

Kültérben a kovácsoltvas védelme, ápolása:

Ajánlott a lakkozás, főleg tűzikovácsolású elemeknél emeli ki csodálatosan a fém textúráját. Eredményes technika a horganyzás, amely az egyik legjobb módszer felületvédelemre, ráadásul különleges matt-ezüst színt kölcsönöz a vasnak. A fémkezelési módok között tartják számon az olajozást is, amitől barnás árnyalatot kap az anyag.

Az ápolást mindig a rozsda, ill. a rozsdafoltok eltávolításával kezdjük drótkefével vagy csiszolópapírral. A csak helyenként előbukkanó foltokat legjobb petróleumba mártott ronggyal tisztítani. A rozsdátlanítás után a vasat lakkbenzines ecsettel dörzsöljük át, majd a megszáradt felületet száraz ruhával töröljük le. A megfelelően előkészített vasfelületre több rétegben hordjuk fel a festéket, az egyes rétegek között hagyjunk időt a száradásra. A felhordott bevonat minőségét döntően befolyásolja, hogy a festés mennyire gondos, szakszerű és milyen minőségű festékkel dolgozunk.