A kellemes közérzet kritériumai
A környezet több paramétere együttesen befolyásolja azt, hogy egy adott
helyiségben jól érezzük-e magunkat:
- a levegő hőmérséklete;
- a levegő hőmérsékletének függőleges változása;
- a belső határoló felületek hőmérséklete (padló, födém, falak,
nyílászárók);
- a relatív légnedvesség;
- a légsebesség;
- a frisslevegő utánpótlás.
Hirdetés
Ismerje meg
online szemináriumunkat, mely a lapostetők fajtáit, az azokat érő
hatásokat, a
lapostetők rétegeit, szigeteléseit, tűzvédelmét ismerteti röviden, de
átfogóan!
Szeretne rövid idő alatt, kedvező
áron átfogó ismereteket szerezni a ma oly' gyakori
tetőformáról, a lapostetőkről, azok külső hatásokkal szembeni
védelméről? Érdeklődik a tetőszerkezet rétegfelépítési, vízszigetelési,
hőszigetelési megoldásai iránt? Ha bármelyik kérdésre igennel válaszol,
akkor
érdemes részt vennie a programon.
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
Részlet "Építésztervezők aktuális
kézikönyve a legújabb tervezési előírásokkal" c. kiadványunkból
Ezek között kiemelt fontosságú a levegő megfelelő hőmérséklete és
nedvességtartalma, valamint a kielégítő légcsere. A közérzetet befolyásoló
paraméterek egymással összefüggenek, belőlük értékpárokat lehet képezni. Nagyon
fontos például a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma, mint egymással
kapcsolatban lévő értékpár.
...
A nyári belső hőmérséklet függ a lakás építésmódjától. A nagy tömegű, nehéz
falakkal és födémekkel épített, jól árnyékolt nyílászárókkal rendelkező házak,
általában megfelelő védelmet nyújtanak a nyári forróság elől, különösen akkor,
ha éjszaka a viszonylag hűvösebb levegővel a helyiségeket
átszellőztetjük.
...
Ha az elviselhetetlen nyári belső hőmérsékletek miatt szükségessé válik a lakás
mesterséges hűtése, akkor sem lehet eltekinteni az elsődleges védekezési
módoktól. Feltétlenül árnyékolni kell az ablakokat, erkélyajtókat, hogy minél
kevesebb közvetlen napsugárzás jusson be a helyiségekbe. A leghatékonyabbak a
kívül elhelyezett árnyékolószerkezetek (redőny, ablaktábla stb., az
árnyékolásról a 6.5.8. fejezetben írtunk részletesebben). Átgondoltabb
használattal, a lehetőségekhez mérten, csökkenteni kell a belső hőforrások
hatását is.
...
Elterjedten használja mindenki a klímakészülék, klimatizálás fogalmakat, ezek a
szavak már átmentek a köztudatba. Nem eléggé közismert viszont, hogy precíz
szakmai értelmezés szerint azt a helyiséget tekinthetjük klimatizáltnak,
amelyben a levegőnek mind a hőmérsékletét, mind a nedvességtartalmát
szabályozható módon be lehet állítani. Ez nemcsak hűtést vagy fűtést, hanem a
szükséges mértékben légnedvesítést vagy légszárítást is jelent.
...
Működési elvük alapján a klímakészülékek két nagy csoportra oszthatók. Az egyik
csoportba az úgynevezett klímakonvektorok vagy más néven fan coil készülékek, a
másik csoportba pedig a hűtőkészülékek tartoznak.
Gyakorlatilag majd minden készüléktípus esetén beszélhetünk előnyökről és
hátrányokról is, ezért a különböző berendezéseket elsősorban nem rangsorolni
kívánjuk, hanem megpróbáljuk összegyűjteni azokat a szempontokat, amelyek
segíthetnek a választásban.
...
A klímakonvektorok (fan coil készülékek)
Ezek a berendezések a központi melegvízfűtéshez hasonló elven működnek, csak
éppen nyáron a csővezetékrendszerükben nem meleg, hanem hideg vizet
cirkuláltatnak. A hideg víz előállításához szükség van egy folyadékhűtőre,
amelyet a külső térben kell felállítani. A szobákban a burkolattal takart
hőcserélők jelennek meg, amelyek a bennük keringő hideg víz hatására lehűtik a
szoba levegőjét. A helyiség levegőjét beépített ventilátor segítségével
áramoltatják át a hőcserélőn.
...
A hűtőkészülékek elvén működő klímaberendezések
A klímaberendezések szélesebb körben alkalmazott csoportjába azok a készülékek
tartoznak, amelyek tulajdonképpen a háztartási hűtőgéphez hasonlatosak. Ezek
működésmódjában közös, hogy hűtőegységük (elpárologtató) a hűtendő térből
elvonja a hőt, hőleadó egységük (kondenzátor) pedig, az elvont hőt leadja
környezetének. A csőkígyókban áramló hűtőközeg freonvegyület, a hűtőegységben
gáznemű, a hőleadó egységben pedig folyékony halmazállapotban. A rendszer lelke
a hűtőközeget áramoltató és a gázt összesűrítő kompresszor.
Ma már egyre általánosabb, hogy az ózonpajzsot károsító R-22 jelű
freonszármazék helyett a készülékek a környezetre ártalmatlan
freonszármazékokkal üzemelnek (pl. R-410A, R-407C). Ezt jelzik a készülékeken
és a prospektusokban is az "FCKW-mentes" (Fluorchlorkohlenwasserstoffe,
fluor-klór-szénhidrogén) és az "FKW-mentes" (Fluorkohlenwasserstoffe,
fluor-szénhidrogén) feliratok.
...
Részlet "Építésztervezők aktuális
kézikönyve a legújabb tervezési előírásokkal" c. kiadványunkból
Vitafórum