Az utóbbi hónapok legképtelenebb lakásépítési kedvezménnyel való visszaélései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történtek. A megélhetési célú gyermeknemzés vagy a szocpol elherdálása nem új keletű jelenség – az viszont, hogy társasházak épüljenek az igénylőktől maffiamódszerekkel kicsikart támogatásból, igen.
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
Derékba tört életek
"A rendőrség vélelme szerint az ötgyermekes apa azért vetette magát a vonat
elé, mert miután jelzáloghitelt vetettek fel vele a házára, elvették a pénzt, s
kilátástalan adósságspirálba került" - mondta lapunknak Dobi
Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs
irodájának munkatársa. Ez a tragédia kellett ahhoz, hogy az év elején külön
erre a célra létrehozott nyomozócsoport a lakásépítési kedvezménnyel,
köznyelven szocpollal visszaélő hat bűnöző nyomára bukkanjon, akik jelenleg
előzetes letartóztatásban vannak.
"Korábban is kapott a rendőrség információkat, de a két, illetve négy főből
álló csoportokat e sajnálatos eset kapcsán sikerült csak felderíteni. Ráadásul
az is valószínűsíthető, hogy további 2-3 környékbeli tragédia, például egy idős
férfi önakasztása, egy fiatalember nyomtalan eltűnése, valamint a postásnő
öngyilkossága is a szocpollal történő visszaélésekhez köthető - magyarázta
Dobi a Taktaközben történt eseményeket. A bűnözőket rokoni szálak fűzik
össze, melyek reményeink szerint még tovább vezetnek, így újabb nyomozati
cselekmények és őrizetbe vételek várhatók." A helybeliek szerint azonban a
szocpol-visszaélések piacát gyorsan újraosztották a letartóztatásokat követően,
így valószínűsíthető, hogy végleges megoldást csak a jogszabály-módosítás
hozna.
Patyomkin-falvak szocpolból
A mostanában az újságok címoldalán szereplő, a szociális segélyek folyósítását
közmunkához kötni kívánó Monokon egy "építési vállalkozó" négylakásos társasházakat
húzott fel abból a pénzből, melyhez a csak papíron tulajdonos családok
lakásépítési kedvezmény keretében jutottak. A félig kész épületek akár egy nap
alatt visszabonthatóak lennének, hiszen nem tartalmaznak értékes építőanyagot,
de még habarcsot sem. A műszaki ellenőrt pedig, aki nem akarta kiadni a
szakvéleményt, életveszélyesen megfenyegették. Tiszalúcon szintén tucatnyi olyan fantomház található,
melyeket vélhetően az állami támogatás kinyerésének céljából építettek fel.
A Taktakenézen hasonló módszerrel felhúzott lakatlan építmények
építési engedélyét pedig úgy adták ki az önkormányzat illetékesei, hogy nem
jártak a helyszínen, s pusztán a műszaki vezető véleményére alapoztak. A
taktakenézi díszletházakba bejegyzett tulajdonosok többsége egyébként Ózdon és
környékén, többek között a Hétes-telepen él, ahol a családok 90 százaléka már felvette a
szocpolt, de sem a lassan lakhatatlan állapotú házakból álló telepen, sem
máshol nem építkeztek belőle.
Fix áras üzlet
Az "építési vállalkozók" általában mindenkinek ugyanazt az üzletet ajánlják: a
nekik átadott, akár 5 millió forintot is elérő szocpolból annyiszor 100 ezer
forintot lát a család, ahány gyermekük van. Az első gyermek után 900 ezer, a
második után 1,5 millió, a harmadik után 1,4 millió, a negyedik után 800 ezer,
minden további gyermek után pedig 200 ezer forintnyi lakásépítési kedvezmény
jár. A többségében munkanélküli szülők pedig belemennek a cserébe, hiszen hiába
vennék fel a lakásépítési kedvezményt, ha az nem elég egy ház felhúzására, és
kereset hiányában hitelt sem vehetnek fel.
Az önkormányzatok pedig elfogadják azt a némi igazságtartalmat is rejtő
fedősztorit, mely szerint a családok azért emelnek társasházat, mert összefogás
nélkül nem lenne elég a pénz az építkezésre. Az épületekre az önkormányzat
ötéves jelzálogot vet ki, mely azonban szintén kijátszható: a "vállalkozó"
minimális összegért egy másik ingatlant vásárol a szocpolt felvevő családnak,
túlértékelteti, majd arra vezeti át a jegyzők közreműködésével a
jelzálogterhelést.
A teljes cikket elolvashatja az ingatlanmagazin.com oldalán:
Szocpol-rémtörténetek B-A-Z-megyéből
Daczi DóraVitafórum