A padlókerámiák mázas felülete mondhatni üvegkeménységű, ezért ha egy súlyosabb fémtárgy esik a felületére, megeshet, hogy ez csak kisebb és csekély mélységű krátert üt a felületébe. A kis mélyedés azonban hamar elszennyeződik, ezért ilyen esetekben csak arra van módunk, hogy a kerámia anyagot áttetsző anyagú, kétkomponensű ragasztóval még frissiben szintbe töltsük, majd simára csiszoljuk és polírozzuk. Ez megvédi a sérülés helyét a fokozatos elszennyeződéstől és kevésbé lesz észrevehető a hiba.

A színes mázú padlókerámiáknál a ragasztóba elég nehéz olyan színező port keverni, ami megközelítőleg hasonló az eredeti mázhoz. Erre csak a terrakotta színűeknél van esély, ha hasonló lapból finom porszerű csiszolatot használunk színezéknek, de ez vagy sikerül, vagy nem. Gres lapok javításánál viszont a műgyantába célszerű egy pótlap hátoldali széléből lecsiszolt port is keverni, így megközelítőleg hasonló tónusú anyaggal tölthetjük fel a mélyedést. Ám a foltozás szintbe simítását csak finom köszörűvel nedvesen végezhetjük el, és a javítás még így is észrevehető marad. Ha a mázas lapból kagylósan tört ki egy nagyobb darab, azt meg üvegragasztásra alkalmas pillanatragasztóval ajánlatos azonnal pontosan a helyére illesztve és lepréselve visszaragasztani. A kitüremkedő, és már megkötött ragasztót pedig éles szikével hántolva távolítsuk el a sérült rész széléről, és közepes szemcséjű 600-as polírpapírral nedvesen koptassuk simára. Ezek a javítások persze - különösen a mázas lapokon - mindig láthatóak maradnak, de e nélkül még inkább szemet szúrna a sérülés hamar elszennyeződő felülete.

Vannak esetek, amikor a leső tárgy nemcsak egy kis krátert, hanem hosszú repedést okoz. Az is megeshet, hogy a lap hibás leragasztása miatt a sarka is letörik, vagy az egész lap, netán a mellette levő is több helyen bereped. A sérült lap(ok) azonban ritkán billennek ki a helyükből, mert a ragasztó ezt megakadályozza. Az ilyen repedési vonalakat eltüntetni csak úgy lehet, hogy a sérült elemeket új lapokkal cseréljük ki. Ezért érdemes megőrizni a burkoláskor megmaradt néhány kerámialapot! Egy-két csempelap beszerzése ugyanis teljesen reménytelen ügy, így a pótlásra csak ez a lehetőség marad!

A sérült lap kiemelését úgy kell megoldanunk, hogy közben több lap már ne sérüljön meg. Ehhez előbb a fuga anyagát kell a lapok körül eltávolítani. Ez a munka széles fugák esetén sarokcsiszoló tárcsájával könnyebb, keskeny fugáknál már sokkal nehezebb; csak vékony fűrészlappal lehet óvatosan elvégezni. Minden esetben ferdén tartott - kerámiához használatos vágókorong - élével csiszoljuk ki a felesleges anyagot. A sarkoknál elég kritikus a művelet, de hálós kötésbe rakott felületnél vágáskor nagyon óvatosan túlhaladhatunk a sarkokon. Ügyeljünk arra, hogy a művelet közben ne sértsük meg a szomszédos ép lapok szélét. Ezt követően a hibás lap(ok) közepét a legnagyobb repedésnél is vágjuk be, majd falvésővel fokozatosan távolítsuk el a lap összes darabját.

A vésést a megkötött ragasztó rétegének a felvésésével folytassuk. Az ép lapok éléről is csiszoljuk le a fugaanyag maradványait, majd az aljzatra terítsünk flexibilis csemperagasztót, és illesszük helyére az új burkolólapot. A fugahézagokat hézagolókkal állítsuk be pontosan, majd gumikalapáccsal ütögetve állítsuk szintbe a beillesztett padlólapot. A fugákat másnap már gyorsan besimíthatjuk, amihez természetesen az eredetivel azonos színű anyagot használjunk, majd alaposan zömítve simítsuk le az anyag felületét. A sérüléseknek ugyan többé-kevésbé így nyoma vész, ám a jövőben nem árt óvatosabbnak lenni, hiszen az ilyen javítások nem mindig jelentenek tökéletes megoldást!