Jómagam is a szívesen kísérletezetők táborát gyarapítom, s bizony hullattam már emiatt jó néhány könnyet merészségem oltárán. Legutóbb a gyerekszoba tapétázása okozott fejfájást, ami nyilván nem történik meg, ha előtte felvértezem magam némi ismerettel. Amennyiben Önök éppen hasonló szárnybontogatás előtt állnak, szívleljék meg az alább leírtakat.

Mielőtt nekiugranánk az első csík felragasztásának, elengedhetetlen mozzanat a fal előkészítése. Ez glettelésből, a felület simává tételéből, illetve az alapozásból áll. Nagyon fontos, hogy új tapétát sose ragasszunk régire, mert az esetleg addig kevésbé látható dudorok, hibák, az új réteg alatt rendkívül szembetűnővé válhatnak. Ha széles ecsettel vagy hengerrel tapétaoldót hordunk fel a régi burkolatra, az könnyen és gyorsan feloldja a ragasztóanyagot, így egyhamar megszabadulhatunk az elavulttá vált szobadísztől. Az esetleges ragasztómaradékot - natúr festett fal esetén a régi festéket - spaklival vakarjuk le.

Az egyenetlenségeket felületsimító glettanyaggal vagy készglettel javíthajuk ki. A vakolat- és falrepedéseket pedig réskitöltő glettanyaggal töltsük fel, majd száradás után csiszolóvászonnal tegyük simává a kezelt felületet.

Ha netán kosz vagy zsírfoltok éktelenkednének a falon, azt mosószappanos vízzel takarítsuk le, majd tiszta vízzel öblítsük át. Ezután kell következnie az alapozásnak, mely meggátolja, hogy a fal túl sok ragasztót szívjon magába. Magát a tapétázást minimum 24 óra eltelte után lehet megkezdeni a ragasztó előkészítésével, melyre vonatkozó utasításokat a használati útmutató tár elénk, ezért nem jelent hátrányt, ha kidobás előtt áttanulmányozzuk azt. A ragasztás megkezdése előtt szedjük fel a szegélyléceket, áramtalanítsunk, szereljük le a kapcsolókat, a dugaljzatok fedelét. Mérjük le a tapétázandó falmagasságot, amire kb 5 cm-t majd hagyjunk rá. Számoljuk ki azt a tapétacsík mennyiséget, amennyire szükségünk lesz és vágjuk le azokat. A mintás tapétáknál nagyon ügyeljünk az illesztésre!

A ragasztó felhordása egyenlő mennyiségben, széles ecsettel történjen. Először mindig a tapétacsík közepén kezdjük kenni, hosszanti irányban, ezt követően pedig keresztbe, a szélek irányába haladjunk. Gondoskodjunk a teljes felület alapos bemázolásáról, figyelmet fordítva a szélekre is. A csíkoknak nedvesnek és lágynak kell lenniük. Hogy ne száradjon meg a ragasztó, hajtsuk össze azokat. Ez alatt a pihenési idő alatt egyenletesen átitatódik majd a papír mindenhol. Készítsünk el 3-4 csíkot előre, és az elkészítés sorrendjében kezdjük feltenni a falra.

A felragasztás mindig a sarkokban kezdődik. E munkafázis előtt a sarok éle mellett kb 2 cm-re húzzunk egy függőleges vonalat, ehhez a vonalhoz illesszük majd a tapéta szélét oly módon, hogy az 2 cm-re átérjen a szomszédos falra. Soha nem helyezzük közvetlenül a sarok éléhez a tapéta szélét, legyen szó külső vagy belső élről. A tapétát kefével, vagy puha száraz ruhával simítsuk felülről lefelé a falra, majd lassan a szélek felé függőleges és vízszintes irányban, kinyomkodva alóla a levegőbuborékokat. A fölösleges ragasztót azonnal töröljük le egy ronggyal.

Amikor ablak- vagy ajtómélyedéshez érkezünk, a méreteknek megfelelően szabjuk alakra a tapétát, alul és felül 2-5 cm-t ráhagyva. A szélesség megegyezik a mélyedés szélességével. A beugró sarkainál ugyanazt a technikát alkalmazzuk, amit fentebb említettem a sarkoknál.

A dugaljzatoknál sem árt némi odafigyelés. Ha minden igaz, a fedelek már le vannak szerelve ekkorra. A tapétát a dugalj felett ragasztjuk a falra, gondosan körbesimítjuk, majd a dugalj peremén körbevágjuk. A fedelet kizárólag száradás után helyezzük vissza

Előfordulhat kisebb kellemetlenség, például hogy a tapétánk széle elválik a faltól, ami azt jelenti, vékony volt a ragasztóréteg. Ebben az esetben emeljük fel a tapétát, és kis kefe vagy ecset segítségével pótoljuk a hiányt tapéta utánjavítóval, szélragasztóval.

Eme alapismeretek fényében remélhetőleg Önöknek kevesebb bosszúságot okoz majd új ruhába bújtatni a szoba falát.

Gál Ottília