Régebben a gombákat a növényvilág közé sorolták, azonban a gombák az élővilág önálló, harmadik élőlénycsoportját alkotják. Tudta, hogy a gomba egyetlen sejtből épül fel?
Hirdetés
Napjainkban
egyre népszerűbb téma az újonnan épült és a már meglévő épületek hőszigetelése is, hiszen télen a
hideget, nyáron a hőséget szeretnénk otthonunk falain kívül tartani. Az utóbbi
pár évben sok technológiai újdonsággal
is találkozhattunk, továbbá ma már részletes előírások is vonatkoznak az épületek hőszigetelésére.
Az
épületenergetikai számítások
nagy segítséget jelentenek a megfelelő technológia kiválasztásában és a
minőségi kivitelezésben - azonban csak pontos számítási eredmények birtokában!
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
Az életjelenségek mérlegelése ara enged következtetni, hogy a gombák a
növényvilágtól alapvetően mindenben különböznek. A gombák nagy része
láthatatlan, a talajban lévő gombafonalak létrehozzák a tenyésztestet, amely
akár 100 négyzetmétert meghaladó területre is kiterjed és átszövi a talajt. A
fejlődés bizonyos szakaszában külön sejteket, sok sejtből álló szaporító
szerveket fejleszt. Ezt hívjuk termőtestnek. Ebből fejlődnek ki a gomba
szaporodását elősegítő spórák.
A gombáknak csak a termőteste jelenik meg a talaj fölött, ezt hívjuk gombának.
A termőtest lehet ernyőszerű, de lehet kucsma, gumó, csésze és korall alakú. A
gombák nemcsak formában, de színben is változatosak. Néhány napos eső után,
amikor a hőmérséklet is megfelelő, szinte a szivárvány minden színével
találkozhatunk. Táplálkozásmódjuk külső emésztés, anyagcseréjük a növényekével
ellentétes irányú. Nem tagozódnak gyökérre, szárra, levélre, mint a növények,
és a vegyi összetételük, életmódjuk, szaporodásuk is eltér a növényekétől.
Annak ellenére, hogy zöldségboltban vásárolhatjuk meg a gombát, mégsem
tekinthető növénynek.
Hazánkban több mint 2500 gombafaj él, melyek között nagyon sok az ehető. A
gombákból változatos, fehérjékben, vitaminokban, ásványi sókban gazdag,
ugyanakkor energiaszegény ételek készíthetők, ezért a modern táplálkozásnak
kiválóan megfelelnek. A vadon termő és termesztett gombák egyaránt igen értékes
táplálékot biztosítanak. Táplálkozási értékük vonatkozásában a húsok és a
zöldségek között foglalnak helyet.
A gombákban a következő kémiai anyagok találhatóak: nitrogéntartalmú anyagok,
víz, vitaminok, szénhidrátok, enzimek, zsírok, színanyagok, olajok, savak és
egyéb hatóanyagok. A gombák kémiai anyagai közül legjelentősebbek a fehérjék,
bár az állati eredetű fehérjékhez viszonyítva a gombában kevesebb a fehérje, de
a gyümölcs és a zöldségfélékhez képest azonban nem jelentéktelen ez a
mennyiség. A gombákban előforduló fehérjéknek lényeges jellemzője, hogy
összetételükben nagyon hasonlítanak az állati fehérjékhez. A gombában olyan
vitamin is van, amely a zöldségben, gyümölcsben egyáltalán nem fordul elő, ez
pedig a D-vitamin.
Egyes kísérletek szerint pl. a pereszke és a laska gomba antibiotikumot is
tartalmaz, a vargánya és csiperke pedig rák ellenes anyagokban is gazdag.
Mindezek ellenére a gombák nehéz emészthetőségük miatt elsősorban fűszernek
tekinthetők. Csodálatos, változatos illatanyagok találhatók bennük, amelyen
igen jól ízesítik a főételeket, leveseket, köreteket, de felhasználhatók
önálló ételként is.
Nyersen salátaként, főzve, pörköltként, levesként, rántva, sütve, konzervként,
mártásként, fűszerként, de szárítva is. A vadakhoz, pörkölthez, pástétomhoz,
fasírthoz érdemes többféle gombát felhasználni. A szárított gombát főzés előtt
mindig be kell áztatni, amíg teljesen puhává nem válik. A sütés, főzés ideje ne
legye 10-15 percnél több, mert elveszíti a kellemes ízét és illatát.
A gombák veszélyt is jelenthetnek a hozzá nem értő laikusok számára. A rétről,
erdőből csak az szedjen gombát, aki ismeri és biztos benne, hogy ehető az a
gomba. Biztonság kedvéért szakemberrel vizsgáltassuk meg, mielőtt
felhasználnánk!!!
Vitafórum