Sokkal gyakoribb az, hogy a fűtőberendezések nemcsak melegítik maguk körül a levegőt, de szárítják és állandó mozgásban is tartják azt. Ez a kettős hatás előbb-utóbb akkor is a növények kiszáradásához vezethet, ha különben bőven kapnak öntözővizet. A gyökerek képtelenek pótolni a levelek által fokozott mértékben elpárologtatott vizet. Ezért ilyenkor a levegő páratartalmát mesterségesen kell pótolni.

Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy szobanövényeinknek milyen a hőmérsékleti optimuma, és melyik az a legalacsonyabb hőmérséklet, melyen még károsodás nélkül tarthatók. Amelyik növényeink télen is ugyanolyan jól fejlődnek lakásban, mint nyáron, azokkal nincs probléma: feltehetően nem annyira fényigényesek, így a téli napsütés is elegendő fejlődésükhöz. Amelyek megnyúlt hajtásokat hoznak, azoknak csökkentsük az öntözését, és ezzel együtt helyezzük olyan hűvös helyiségbe, amelyet még őshazájukból adódó "használati utasításuk" alapján még elviselnek. Ha már megnyúltak a hajtások, azokat tavasszal vágjuk vissza.

Azonban ügyeljünk arra, hogy sajnos ártalmas lehet az ablakon át, esetleg a réseken beáramló hideg levegő is. Az ablak alatt elhelyezett fűtőtest melege akkor semlegesíti jól a beáramló hideget a növények károsítása nélkül, ha a fűtőtest fölé kerülő növénytartó deszka és az ablak között néhány centiméteres rés van.

Kedvezőbb a növényeknek, ha az ablakdeszkát szegélylécek felszögelésével alacsonyabb-magasabb oldalfalú ládaformára sikerül átalakítani, amit nedvességtartó tőzeggel töltünk meg. Ebbe süllyeszthetjük legalább részben valamennyi növény cserepét vagy tartóedényét. Elektromos kandalló és az egyszerű hősugárzó használata is káros lehet a növényekre.

Gázüzemű fűtőberendezésnél a hősugárzás veszélyén kívül a gázártalom sem kizárt, csakúgy mint a szén, brikett és más hagyományos tüzelőanyagok, illetve háztartási fűtőolaj égetésekor. Gázártalomtól a levelek elszíneződése, a levélerek közötti terület kifakulása, levélszél- és csúcssárgulás, elhalás következhet be.