Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Ismeretlen frissítve December 4, 2007

Archívum

  • Dán megoldások: olcsó fűtés hőszigeteléssel és takarékos gépészettel

    A skandináv országban a lakóházak átlagos fajlagos energiafogyasztása jelenleg meghaladja a négyzetméterenként 100 kW órát, de a tervek szerint 10 év múlva a norma 25 kW óra, míg 15 év múlva 15 kW óra lesz, vagyis csak úgynevezett passzív házak épülnek majd - hangzott el a Dánia budapesti nagykövetsége által az elmúlt héten szervezett sajtóút egyik állomásán, a Rockwool kőzetgyapot gyártó cégnél. (Ez a társaság vásárolta meg a tapolcai bazaltgyapot gyártó vállalatot, a technológiáját korszerűsítette és új gyárat épített a közeli Gógánfán.)

    A cég múlt évben a Seest nevű kisvárosban felépített egy alacsony energiaigényű készházat, amelynek falait 40 centiméter, míg a tetőterét 50 centiméter vastag kőzetgyapottal hőszigetelték, az ablakok három rétegű üveggel készültek. A fűtést és a csapokból folyó meleg vizet a kertbe lefektetett talajkollektorral dolgozó hőszivattyú biztosítja, így a ház négyzetméterenként és évente 25 kW óra energiát fogyaszt, (ez 2,5 köbméter földgáznak felel meg, amely mai magyar árakon 250 forintot jelent).

    A házat egy kisgyermekes orvos házaspár vásárolta meg egy éve, ugyanannyiba került, mint a környéken épült hasonló, de az ottani előírásoknak megfelelően fajlagosan 55 kW energiát fogyasztó házak, négyzetméterenként 12 ezer koronába (közel 400 ezer forintba).

    A Rockwool által kifejlesztett kőzetgyapot utólagos hőszigetelésére szolgál. Ennek felületébe az eső mindössze 1 milliméter vastagságban ivódik bele, de a nap és a szél ezt is hamar kiszárítja.

    A cég 15 országban 23 gyárat működtet 8.400 alkalmazottal, a múlt évi árbevétele 1,5 milliárd euró volt.

    A Velux tetőablakgyártó cég - amelynek két gyára van Fertőszentmiklóson - szintén felépített egy alacsony energiaigényű házat a Horsholm-i központjában. Az ő céljuk annak a demonstrálása, hogy az ablakaikkal miképpen lehet energiát megtakarítani. Télen az ablak napcsapdaként működik: beengedi a fényt, amely felmelegíti a lakást, majd este redőnnyel zárják le az ablakot, hogy bent maradjon a hő. Nyáron energiafaló gépi szellőztetés és hűtés helyett az ablakok árnyékolásával, és szükség szerinti nyitásával érik el, hogy ne melegedjen túl a ház. Ehhez az árnyékolót, a redőnyt és magát az ablakot is géppel mozgatják, távirányítóval vagy az érzékelők parancsára automatikusan.

    A Danfoss cég radiátorokat szabályozó termosztátos szelepeket állít elő. Ezekkel - radiátoronként - 20 százaléknyi fűtési energiát lehet megtakarítani. Európán kívül gyáraik vannak az USA-ban és Kínában is összesen 21 ezer alkalmazottal. Magyarországon nem termelnek, csak forgalmaznak). A csoport termelése az első olajválság - 1973 után - kezdett meredeken emelkedni. A múlt évi termelési értékük 2,6 milliárd euró volt.

    A szelepek felhasználhatók a házgyári lakások radiátorainak a szabályozására is, feltéve, hogy azok nem egycsöves rendszerűek. Ez utóbbihoz kifejlesztettek egy mérési eszközt, amely radiátoronként méri az elfogyasztott hőenergiát. Egy olyan kapszuláról van szó, amely hő hatására elpárologtatja a benne lévő folyadékot, és a párává lett mennyiséget méri. A leolvasás egy rádióhullámos kis készülékkel automatizálható.

    Számításuk szerint: amennyiben Európában 330 millió hagyományos radiátor szelepet termosztátosra cserélnének, és az így megtakarított olajat vasúti tartálykocsikba öntenék, akkor a szerelvény eleje Moszkvában, a vége Lisszabonban lenne.

    A Grundfos csoport szivattyúkat állít elő, kiemelt termékcsoportjuk a lakások fűtési rendszereibe épített kerengető szivattyú. Erre - uniós szakértőkkel közösen - kidolgoztak egy olyan energetikai tanúsítványt, mint amilyen a hűtő- és mosógépekre ragasztott matricákon olvasható, A-tól G-ig jelölve a fogyasztott villamos energia mennyiségét. Jelenleg az ilyen szivattyúk átlagos energia felhasználása D-vel jelölhető, de már két éve gyártják az A-kategóriás, mindössze óránként 5 W villanyáramot fogyasztó kerengető szivattyút (ez 20 százaléka az átlagos D-kategóriás szivattyú energia felvételének).

    Az új szivattyú egy családi házban évi 115 kW óra villanyáramot fogyaszt, megtérülését öt évre taksálják. Itt is készítettek egy számítást a megtakarításra: ha Európában lecserélnék a 120 millió régi szivattyút A-kategóriásra, akkor évente 900 millió kW óra villanyáramot lehetne megtakarítani.

    A Grundfos 90 millió euró befektetéssel két szivattyúgyárat épített Tatabányán, a múlt évben 158 millió euró bevétele származott innen. Nemrégiben nyitotta meg fehérvári üzemét, de további beruházást is fontolgatnak. Jelenleg 1530 embernek adnak munkát Magyarországon.

    A legújabb, A-kategóriás szivattyúkat csak a dán központban, Nordborgban gyártják. A hagyományos gyártósoron 27 ember dolgozik, míg a 3 milliárd forintnyi beruházással létrehozott automata soron 7 ember felügyeli a gépeket. A hagyományos szivattyúk gyártása innen került Magyarországra. A Grundfos úgy alakítja a termelési folyamatokat, hogy azokban legyenek olyan munkaállomások, amelyekben fogyatékkal élők dolgozhatnak. Ehhez ragaszkodott a magyar gyáraiban is.

    A cégcsoport árbevétele 2006-ban 2,06 milliárd euró volt, 9,6 százalékos árbevétel-arányos profit mellett, alkalmazottainak a száma 16 ezer.

Hozzászólás a vitafórumban
Hirdetés
Impresszum | Jogok | Kapcsolat | Médiaajánlat | Általános üzleti feltételek | Partnereink