Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Ismeretlen frissítve December 7, 2007

Archívum

  • A hónap témája - III. Megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei és hatásai, 3. rész

    IV. Szélenergia hasznosítási lehetőségek

    Energiatartalmát tekintve a szél sűrű és jól használható energiát jelent, ha sebessége a szélgépek optimális működési tartományába esik, ez 4-14 m/s. A szélenergiából villamos áramot lehet előállítani szélgenerátor segítségével, vagy munkáját használni közvetlenül mint például őrlés, vízkiemelés során.

    V. Biomassza hasznosítás hőtermelés céljából

    Európa keleti régiójának éghajlata és mezőgazdasági potenciálja kiváló alapot ad a széles körű energiacélú biomassza termeléshez. Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a jövőben a biomassza felhasználása rejti a legnagyobb lehetőséget, mivel a nap- illetve szélenergiával szemben szállítható, tárolható, így folyamatos energiaellátást tesz lehetővé, és nem utolsó sorban univerzálisan felhasználható. A biomassza legfontosabb forrásai a növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar, kommunális és ipari hulladékok, amelyekből eltérő technológiai eljárásokkal állítható elő hő, villamos energia vagy üzemanyag. A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik legnagyobb energiaforrás. Világátlagban a felhasznált energia 14 %-át, fejlődő országokban 35 %-át biomassza felhasználásával nyerik. Európában a biomassza készletek mindössze 15-20%-ának energetikai célú hasznosítása révén, az élelmiszer-termelés teljes hőenergia szükséglete kielégíthető, és a potenciális készletek további 20-25 % hasznosításával a lakosság teljes hőenergia-szükséglete biztosítható lenne.

    A biomassza energiatartalma hasznosítható:

    -
    Közvetlen tüzeléssel, előkészítéssel, vagy előkészítés nélkül.
    - Kémiai átalakítás után éghető gázként, vagy folyékony üzemanyagként.
    - Alkohollá erjesztéssel üzemanyagként.
    - Növényi olajok észterezésével biodízelként.
    - Biogázként.

    Felhasználási lehetőségek:

    Hazánkban a megújuló növényi biomassza mennyisége szárazanyagban kifejezve megközelítőleg 60 millió tonna. Energetikai célra megfelelő körülmények között 6-8 millió tonna szerves anyagot lehetne hasznosítani ezzel szemben a keletkező mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési, energiatermelési célra. Az erdőgazdaságban a nettó fakitermelés 41%-a tűzifa, és az 59%-a ipari fa. Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet jól lehet energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítás után brikettálják. A biotüzelőanyagok elégetése ritkán történik eredeti formájukban, különböző előkezelést igényelnek, mint például: darabolás, aprítás,tömörítés (bálázás, pogácsázás, pelletálás).

    A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:

    Pellet: A mezőgazdasági és erdészeti anyagok préseken készített 3-25 mm-es tömörítése a pelletálás. A tüzelésre szánt nagyobb tömörségűt, 10-25 mm-es méretűt tűzipelletnek nevezik.

    Biobrikett: 50 mm, vagy annál nagyobb átmérőjű, kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvények, amelyeket mező-, erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő.

    A biobrikett az egységnyi égéshőre vetítve alacsonyabb árfekvésben, lényegesen jobban elégíti ki a kazánnal, vagy kandallóval rendelkező fogyasztók energiahordozókkal szemben támasztott igényét, mint a szén, a tűzifa, vagy a melléktermékek közvetlen eltüzelése.

    A tüzelési célra alkalmas biopellet vagy tűzipellet legfőbb jellemzője a nagy sűrűség, tömörség (1-1,3 g/cm3), valamint az alacsony nedvességtartalom, mely kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságokat biztosít a brikettált-pelletált mellékterméknek:

    - Fűtőértéke közel azonos a hazai barnaszénnel, de annál tisztább tüzelőanyag.
    - A szén 15-25%-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8% hamut tartalmaz, melyet kedvezően lehet felhasználni talajerő visszapótláshoz.

    Mivel a biobrikett égéshője nagyobb a tűzifa égéshőjénél, ezért használata közben néhány körülményre különösen fontos gondot kell fordítani:

    - A nagyobb (tűzifával szemben 2-3 szoros) sűrűsége miatt mintegy 50 %-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan meleg eléréséhez a tüzelőberendezésben sokkal kisebb mennyiséget kell elégetni.
    - A tűzteret nem szabad teljes mértékben kitölteni, mert égés közben a biofabrikett mérete változhat.

    VI. Biogáz termelés és hasznosítás

    A biogáz a szerves hulladékok 30-40 fok hőmérsékleten végbemenő bomlásának gáznemű, rendszerint éghető terméke, amely ­ammónia, kén-hidrogén, szén-monoxid és szén­dioxid mellett legnagyobb részt metánból áll. A mezőgazdasági hulladékból, ipari hulladékból, illetve kommunális hulladékból előállítható mintegy 60 % metánt tartalmazó biogáz fűtőértéke 24-29 MJ/m3, a biogázgyártás maradéka pedig értékes trágya (biotrágya), illetve humusz (biohumusz). A biogázt villamos energiává és hővé lehet alakítani, vagy gáz-fűtőberendezéssel közvetlenül fűtésre is alkalmazható.

    A szennyvíziszap bomlásának gázterméke a biogázhoz hasonló összetételű iszapgáz. A biogáz előállítására szolgáló berendezések a biogáz-generátorok és a szerveshulladék-lerakóhelyekre telepített gázkutak. A biogáz a víztartalom eltávolítása és a gáztisztítás után energetikai célra (pl. fűtés) felhasználható.

    A biogáz összetétele és fűtőértéke nagymértékben függ a kiindulási szerves anyagtól és a technológiától. A biogázok átlagos fűtőértéke: 22,0 MJ/m3. Általában elfogadott érték szerint 1 számosállat napi trágyamennyiségével termelhető biogáz energiatartalma 0,8 kg tüzelőolajéval egyenlő.

    Összegzés: A megújuló energiák lakóépület léptékű hasznosítását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a viszonylag magas beruházási költségek miatt hosszú megtérülési idővel számolhatunk - melyet támogatásokkal kompenzálhatunk-, viszont az üzemeltetés során költségkímélőbb bármely fosszilis energiahozdozónál, mindemellett pedig környezetkímélő, újratermelődő.


    Szerző P. J.

Hozzászólás a vitafórumban
Hirdetés
Impresszum | Jogok | Kapcsolat | Médiaajánlat | Általános üzleti feltételek | Partnereink