Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
admin-MladoniczkiK frissítve September 13, 2010

Archívum

  • Tudnivalók a szívességi lakáshasználatról

    A szívességi lakáshasználat a gyakorlatban legtöbbször rokonok között jön létre, de semmilyen törvényi akadálya nincs, hogy a tulajdonos barátnak, sőt, idegennek is biztosítsa az ingyenes lakhatást saját ingatlanában. A szívességi lakáshasználathoz mindössze annyira van szükség, hogy a felek egybehangzóan kifejezzék akaratukat arra vonatkozóan, hogy a tulaj szívességből, mindenféle díjazás megfizetése és szolgáltatás elvégzése nélkül megengedi hogy ingatlanát más (is) használja azaz életvitel-szerűen ott tartózkodjon.

    Természetesen a szívességi lakáshasználót is terhelheti a karbantartás kötelezettsége, de ebben az esetben a javítási-. állagmegóvási munkák pénzbeli értéke elérheti a bérleti díj vagy lakbér értékét, így - vita esetén - a bíróság bérleti szerződéssé minősítheti a szívességi lakáshasználatot. Egyébként sem tanácsos az adóköteles bérleti jogviszonyt ezen, ingyenes jogcímmel leplezni, mert a turpisság könnyen kiderülhet, ha a felek között elmérgesedik a viszony, vagy bármilyen konfliktus jön létre.

    A hatályos jogunk, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a szívességi lakáshasználatra vonatkozóan nem állapít meg formális követelményt mi több, nem is nevesíti, mint szerződés-típust. A szívességi lakáshasználatot tehát nem is kötelező, de azért - a későbbi konfliktusok elkerülése érdekében - ajánlott írásba foglalni. Az ilyen szerződésre az ingyenes haszonkölcsön szabályai vonatkoznak.

    Eszerint az ingyenes lakáshasználat megszűnik, ha a szerződést a kölcsönbe adó (tulaj) 15 napos felmondási idővel felmondja, a kölcsönbe vevő (lakáshasználó) a lakást visszaadja vagy esetleg a szerződésben kikötött szívességi használati határidő letelt. A szívességi lakáshasználó egyébként bármikor visszaadhatja a lakást, s ekkor a tulajdonos csak alapos okkal tagadhatja meg a felajánlás elfogadását.

    Más eset azonban az, amikor a szívességi lakáshasználó, azaz az ingyenesen kölcsönbe vevő a lakást nem rendeltetésszerűen használja, rongálja, a tulajdonos tudta, s beleegyezése nélkül harmadik személyeknek használatot enged rajta, esetleg kereskedelmi vagy jogszabályban tiltott tevékenységet végez benne. Ekkor a tulajdonos számíthat arra, hogy lakása nem az átadott állapotban kerül vissza hozzá, vagy az említettek hatására, esetleg más, a kölcsönvevő magatartásában rejlő okból megromlik a felek közti viszony. Ilyen esetekben tehát az ingyenes haszonkölcsön szerződés célja lehetetlenné válik, azonnali hatályú felmondással a tulajdonos rögtön visszakövetelheti lakását.

    Hirdetés


    Szerző Kubisch Ildikó

Hozzászólás a vitafórumban
Hirdetés
Impresszum | Jogok | Kapcsolat | Médiaajánlat | Általános üzleti feltételek | Partnereink