Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
admin-MladoniczkiK frissítve September 24, 2010

Archívum

  • Légkollektor: fűtés napfénnyel és levegővel

    Az első légkollektort a tengerentúlon, a XIX. század végén állították össze és nem sokkal ezután már a kereskedelemben is kapható volt. Napjainkban már hazánkban is terjed ez az alternatív fűtési megoldás, bár a napkollektorokkal erős verseny alakult ki a piacon, egyelőre még az utóbbiak előnyével. Ráadásul, egy légkollektroros rendszer kiépítése már nem kerül nagyobb költségbe, mint egy napkollektoros megoldás, utólagosan is könnyedén elvégezhető, s nem jár túlságosan nagy átalakítással, faláttöréssel sem.

    A légkollektor tehát a benne keringő levegőt melegíti fel - napenergia segítségével - melyet ezután az épületbe juttatnak. A kollektor-részt legtöbbször a ház déli oldalára szerelik fel, vagy egyenesen a fűtendő helyiség külső falára, de természetesen az is megoldható, hogy a tetőn helyezzék el azt. Amikor a Nap sugárzása már megfelelő hőmérsékletűre melegíti fel fűtőlevegő hőfokát, akkor egy termosztát segítségével elindul a keringtetés: a berendezés megkezdi a fűtést.

    Mielőtt azonban a levegő beérkezne a berendezésbe, szűrőn megy keresztül, így teljesen friss, pollenmentes levegő kerül a rendszerbe. A helyiség alsó rétegeiből a hidegebb levegő bekerül a berendezésbe és azt felmelegítve fújja vissza -ventilátor segítségével. A levegő befúvása lassan történik, ezzel elérve a kellemes, komfortos hőérzetet a lakók számára.

    Az előzőek alapján azt feltétezhetnénk, hogy a légkollektor kizárólag azokban az időszakokban fűt, amikor amúgy is meleg van: szikrázó napsütésben. Azonban ez nem így van, télen is jut a Földre elegendő és folyamatos napsugárzás, de természetesen kevesebb mennyiségben, mint nyáron. Így, ha nem is egész évre elegendő ez a hőenergia a teljes fűtési rendszer működtetésére, de a fűtési időszakban jelentősen (akár 50%-kal) csökkenti a hagyományos fűtés költségeit. Fontos tudni, hogy bizonyos időjárási viszonyok - felhős égbolt, köd stb.- jelentősen befolyásolják a beérkező napenergia, azaz a felhasználható energia mennyiségét, azonban a teljes fűtési időszakra lebontott energiamennyiség már rendkívül előnyös adatokat mutat.

    Problémát jelenthet hogy a légkollektor naplemente után másnap napfelkeltéig - napsugárzás híján - nem juttat hőt a rendszerbe. Ez azonban nem okozhat nagy gondot, ha az épület hőháztartása megfelelő, mivel az egyes helyiségeket körülvevő falak, a padló és a mennyezet, valamint a berendezés jelentős hőelnyelő és hőtároló közeget hoz létre. Ennek megfelelően, a fűtetlen időszakban a helyiség hőmérséklete óránként csak 0,1-0,2 fokot csökken, tehát egy éjszaka alatt ez csupán 1-2 fokot jelent, amely hőmérséklet-esés nem jelenthet túlzott kellemetlenséget.

    Hirdetés


    Szerző Kubisch Ildikó

Hozzászólás a vitafórumban
Hirdetés
Impresszum | Jogok | Kapcsolat | Médiaajánlat | Általános üzleti feltételek | Partnereink