A rendkívüli hideg időjárás miatt számos háztartásban előkerültek a hősugárzók, régi kályhák, radiátorok. Sokan kiegészítették tehát a meglévő fűtési rendszert. Szükség lehet azonban akkor is az alternatív megoldásokra, ha a megszokott, általában használt tüzelőanyag- valamely oknál fogva – nem jut el otthonunkba. Mivel hazánkban e leggyakrabban használt fűtőanyag még mindig a földgáz, s ennek mennyisége, valamint tárolása, szállítása, számos tényezőtől függ, nem árt, ha más fűtési lehetőséggel is rendelkezünk.
Az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet) nem csupán lehetőségként ajánlja a lakóingatlanok építtetőinek figyelmébe másodlagos fűtésről történő gondoskodást. A jogszabály 94. §-ában kötelezővé teszi az úgynevezett tartalékfűtést. A hivatkozott szakasz a következőket írja elő:
„(1) A tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodni kell:
a) minden lakás legalább egy lakószobájában,
b) minden olyan helyiségben, ahol folyamatos tartózkodás szükséges (pl. készenléti, ügyeleti helyiségekben).
(2) A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni.”
A rendelet alapján tehát egyértelmű: minden lakóingatlanban (lakásban, családi házban, nyaralóban stb.) lennie kell egy olyan helyiségnek, ahol valamilyen fűtési lehetőség van – a földgáz alapú berendezéseken kívül is. Ez pedig lehet fa-, szén, vagy olajtüzelésű fűtő egység (pl.: kályha) esetleg modernebb, pellet vagy brikett-kazán, valamint elektromos árammal működő hősugárzó, radiátor, klíma stb. Az utóbbi megoldások esetén azonban folyamatosan elérhető villamos áramot kell biztosítani a fűtés működtetéséhez. Ehhez generátor, akkumulátor szükséges. A hagyományos (fa, szén, olaj stb.) tüzelő-berendezésekhez pedig szükség van az égéstermékek (pl.: füstgáz) biztonságos elvezetésére is. Ezért is fontos, hogy az épület rendelkezzen tartalékkéménnyel, s az is üzemkész állapotban legyen. Ezt a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996 (X.30.) BM rendelet is előírja, mely szerint a tartalékkémény a „fokozott biztonság miatt használható állapotban való tartása szükséges.”
A tartalék-kémények ellenőrzése tehát éppúgy a kéményseprő-szolgáltatók feladat, mint a használatban lévő kéményeké. Nemrégiben azonban számos panasz érkezett az országgyűlési jogok biztosához azzal kapcsolatban, miszerint egy használaton kívüli kémény ellenőrzéséért miért számolnak fel díjat a kéményseprő- közszolgáltatást ellátó cégek. Az ombudsman, a vizsgálat lefolytatása után megszüntette az eljárást, mivel alkotmányossági visszásságot e téren nem talált. Indokolása szerint ugyanis a tartalékkémény karbantartása, és ellenőrzése éppúgy indokolt, mint az üzemben tartott kéményé. Ennek oka, hogy a tartalékkémény állapota - a használat hiányában - sokszor fokozottabban ki van téve az állagromlásnak. A tartalékkémény szükségességét indokolja, hogy a fűtési időszakban előforduló (emberi, vagy természeti okokra visszavezethető) esetleges gáz, vagy áramszolgáltatási szünet során az olaj-,vagy vegyes-tüzelésű kályha biztonságos beüzemelése megoldható legyen. Napjainkban pedig az elektromos áram és a földgáz díjának folyamatos emelkedése az eredményezi, hogy egyre több háztartásban kezdenek el hagyományos, vegyes-tüzelésű kályhákat használni. Baleset- és életveszéllyel is járhat az, ha évtizedek óta nem használt és nem is ellenőrzött kéményt ismét üzembe helyeznek. A vonatkozó jogszabályok ezért is előírják, miként kell a kémények használaton kívül helyezését elvégezni. Ha ez az eljárást nem tesszük meg, nem jelentjük be, mindaddig minden egyes használaton kívüli kémény tartalékkéménynek minősül, és évente egy alkalommal történő – szolgáltató általi - ellenőrzése kötelező.
Hivatkozott jogszabály:
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30262.570099
A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996 (X.30.) BM rendelet:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=25722.39657