Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
SandorA frissítve October 26, 2012

Archívum

  • „Ma már az energiahatékonyság nem különlegesség, hanem alapvető követelmény”

    Interjú Dr. Medgyasszay Péter építészmérnökkel.

    Hirdetés

     

    Szakmai tevékenysége elsősorban a természetes anyagok, megújuló energiaforrások alkalmazására épül. Hogyan alakult ki a szalmaépítészet, passzívház iránt elkötelezettsége?

    Az egyetemi éveim alatt kezdtem érdeklődni a természetes anyagok iránt, leginkább a vályogépítészettel kezdtem foglalkozni. Ahogy belemerültem, lehetett látni, hogy az ilyen építkezésnek vannak buktatói, ha csak egy aspektusát nézzük. Az épület egy 80 éves szobor vagy termék: nagyon hosszú életciklusa van. Ha nem figyelünk a használati életciklusra, az építés során realizált energia-megtakarítást a használat során gyorsan elveszthetjük. A tervezésnél ezért mindig arra törekedtünk, hogy minél jobb hőszigetelésű épületeket alakítsunk ki. 2006, 2007 környékén, mikor bejött a passzívház gondolat, ez számomra is nagyon jó iránynak tűnt, én is támogattam.

     

    Miért tartotta fontosnak, hogy szakmai közösségek, egyesületek tagja legyen, többen alapító tagként részt vegyen?

     

    Meghatározó élmény volt, amikor 1995-tól a Független Ökológiai Központban dolgoztam. Ez egy környezetvédő civil alapítvány, amely rendkívül motiváló közeg volt számomra. A környezetvédő civil mozgalomban tapasztalt, irigylésre méltó demokrácia adott lendületet az egyesületek, alapítványok létrehozásánál is. Ezek olyan szakmai civil kezdeményezések voltak, amelyeket támogatni tudtam. Ilyen volt például a Passzívház Szövetség is, amely 2-3 év alatt hihetetlenül sikeresen betöltötte feladatát, mert megismertette a nagyközönséggel, mi a passzívház, milyen szerkezetek, rendszerek vannak a világban. Amikor azonban úgy kezdték értelmezni az EU 2020-ig megvalósítandó irányelveit, hogy a „közel-nulla” energiás épület csak passzívházként valósulhat meg, akkor azt gondoltam, átestünk a ló túloldalára. Ekkor léptem ki az Egyesületből, de azt hiszem, hogy ezek a technikák, ezek az elvek nagyon sokat segítenek a mai építészeknek vagy a jövő építészetének.

     

    Szalmaépítők Egyesület alapító tagja, Föld- és szalmaépítészet című könyv társszerzője, valamint az Építészeti-Épületenergetikai Nagydíjon dicséretben részesült az Ön közreműködésével tervezett szalma hőszigetelésű favázas vályogház.

    A szalmaépítészet hogyan vált tevékenysége alapjává?

    A már említett Független Ökológiai Központban érdekes és ösztönző társaságba kerültem. Beszélgetéseink során a vályog alkalmazása került előtérbe, ám ez mégiscsak egyfajta tájsebet eredményez. Ekkor terelődött a szó a szalmára, amely tulajdonképpen egy mezőgazdasági hulladék, mindig kinő, mindig levágjuk, nem okoz tájsebet, szép elv ezt hasznosítani. Ugyanakkor a szalma hőszigetelő képessége jobb, mint a vályogé, s ha nem is önállóan, de kiegészítő szerkezetnél jól használható a természetes anyagú házaknál. Úgy gondolom, hogy nagy számban lehet ezt a megoldást alkalmazni, elsősorban falusi épületeknél, külvárosi családi házas övezetekben, a megfelelő tűztávolságok, építménytávolságok betartásával.

     

    Saját munkái közül mire a legbüszkébb?

     

    Három épület van, amely mostanában a legközelebb áll hozzám.

    Az első az a magyarkúti kicsi, szalma hőszigetelésű favázas vályogház. Érdekes tapasztalat, hogy jobb lett a ház energetikai minőségében, mint amilyenre terveztük. Ez inspirált arra, hogy van értelme a fenntartható ház fogalmának, érdemes és lehet olyan házat tervezni és építeni, amely élhető és megfizethető. Ha ilyen standardot tudnánk elérni épületeinkkel, akkor nem kellene fosszilis energiákkal foglalkoznunk. Ez egy sokdimenziós célrendszer, makrogazdaságilag is kedvező, hisz nem szorulunk energiaimportra, és az energiára fordított kiadásainkkal a belső gazdaságot segítjük. Tehát érdemes ezzel foglalkozni. 2009-ben megszületett a fenntartható ház koncepció, azóta így próbálok tervezni és 1-2 háznál sikerült is bebizonyítani, hogy ez működik.

    Ez a 108 m2-es fatüzelésű ház kb. 40-45 000 Ft-os fűtési költséggel, annyira kevés fát fogyaszt, hogy ha mindenki ilyen módon épült épületben fával, fűtene, akkor is lenne elég rendelkezésre álló hazai biomassza.

    Nyilván ennek vannak nehézségei, pl. hogy egy ilyen ház városban hogyan tud megvalósulni, vagy panelépületeknél hogyan lehet a távfűtéses rendszert kiváltani. Vannak erre is jó példák Ausztriában, Nagykanizsán, Tatabányán. Ráadásul ha ezek a hőközpontok kapcsolatrendszerben termelnek áramot és hőt, akkor azzal az árammal a passzívház gépészetét is lehetne üzemeltetni.

    A második ház a Bíbic ökofogadó és látogatóközpont Balmazújváros mellett. Ez Magyarország talán legnagyobb természetes anyagokat használó középület-együttese. Idén nyáron adták át, szintén szalmabálás technológiával valósult meg és úgy tűnik, az épület egyrészt megfelel a „fenntartható ház”követelményeinek. Másrészt építészetileg elég érdekes formát sikerült kialakítani a két íves házzal, az Alföldön hagyományos, régi paraszti házat sikerült kicsit megbolondítani. A belsőtóval, híddal szép épület jött létre.

     

    S végül, a harmadik ház, saját családi házunk Vácott. Három évig épült, idén fogjuk megkérni használatba vételi engedélyét. Ennek tervezése és építése azért is volt izgalmas, mert az épület helyi műemléki védettséget élvez Vác belvárosának szélén. Egyéb nehéz adottságai is vannak, mint a zártsorú beépítés vagy a kis mértékű benapozottság, ami nagyon fontos lenne alacsony energiás, vagy passzív házak esetén.

    Az épület három ütemben épült. Az első fázis tulajdonképpen egy belső felújítása volt a ház egy részének. Az első ütem végére elkészült épület jól jellemzi a környékben lévő házak energetikai minőségét. . A második építési fázisban melléképületek készültek el, majd a harmadik ütemben egy bővítés és teljes energetikai felújítás (hőszigetelés, gépészeti korszerűsítés) készült el.  Most a teljes felújítás után, ősztől mérjük, mennyi fát fogyasztunk, meglátjuk, jól mutatták-e a számítások az épület várható energia fogyasztását. Azt gondolom, szép példája lett a „fenntartható ház” elméletnek, de a hőszigetelési megoldások vitára adhatnak okot. Eddig pozitív volt a kollégák véleménye, meglátjuk, mit mond a szélesebb szakmai kör.

     

     

    Gyakran hallani, hogy megújuló energiaforrást alkalmazó építésbe nem szívesen ruháznak be, mert hosszú a megtérülési ideje. Mit gondol erről?

     

    Ezek valóban drágább beruházások, mint a legjobban bejáratott gázüzemű készülékre épülő beruházások, de van megtérülési idejük.

    Elrettentő valóban, hogy ezen befektetések megtérülési ideje sok esetben 10-15 év. Ezért is nagyon fontos lenne a beruházások állami támogatása.

     

    Ezen kívül érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen beruházást célszerű megvalósítani. Mondok egy példát. Számomra megdöbbentő volt, hogy amikor 2002-ben készítettük az első megtérülési vizsgálatokat, akkor 4 Ft/kWh volt a gáz. Most 16 Ft/kWh-ba kerül, tehát tíz év alatt négyszeresére emelkedett az ára, ami a megtérülést természetesen javítja, ezért érdemes alternatív megoldásokat választani. 

     

    Gyakran rosszul gondolkoznak a költséghatékonyság kérdéséről, hiszen nem jó, ha csak beruházási, vagy ha csak fenntartási költségeket veszünk figyelembe. Nemrég hallottam egy diplomavédést, ahol egy kérdőív kiértékelését is ismertette a hallgató. Arra a kérdésre, hogy kinek mi a legfontosabb szempont, a legtöbben azt válaszolták, hogy legyen alacsony az energiafogyasztás. Ez hibás gondolkodás, hiszen ha ez meg is valósul, attól még az energiaköltség lehet magas, mint például esetenként a passzívháznál. Amennyiben ugyanis a passzívházakat osztrák mintára tisztán elektromos árammal akarjuk üzemeltetni nehéz lesz alacsony fenntartási költséget elérni amíg a tűzifa és az elektromos áram ára között 10-szeres eltérés van. Viszont az alacsony energiaköltség sem lehet önmagában cél, mert lehet, hogy ezt nagy volumenű és drága beruházással lehet elérni.

    A hasznos tudás, ha valaki tényleges adatokra alapozva meg tudja határozni, hogy egy beruházás költséghatékony-e, érdemes-e megvalósítani.

     

    Az építész társadalomban sok pályaelhagyó van, nagyon sokan megszüntetik az építészettel kapcsolatos tevékenységüket? Van-e erre megoldás?

     

    Az éremnek két oldala van. Egyfelől a 80-as évekig nőtt, azt követően csökken a lakosság száma. Volt egy nagyon fontos társadalmi mobilitás, a városi és vidéki lakosság erősen cserélődött. Vidék aránya 60% volt, míg a város 40%, most fordított a helyzet a lakosság 60% a városban él. A városi panelos lakásépítés mennyiségileg kielégítette az igényeket, minőségileg sok esetben nem a legjobb megoldás. Ezért van építésre igény a gazdasági válságtól eltekintve is, de ez inkább felújítás, átalakítás jellegű. A krízist hozzávéve nagyon leszűkülnek a lehetőségek. Így érthető az a döntés, hogy ha valaki nem tud megélni építészként, az választ egy másik területet, vagy helyszínt, ahol tud érvényesülni.

    Szerintem kiutat az jelentene ebből a helyzetből, ha megjelennének azok a támogatási formák, amelyek a magánszemélyek mobiltőkéjét aktivizálnák azáltal, hogy egy-egy állami támogatás ”beindítana” olyan érlelődő beruházásokat. Ez egy körforgás indikátorként működne, a magánszemélyek építkezésbe kezdenének, az építési szektor pedig fellendülne. Az államnak se kerülne sokba ez a támogatás, hiszen az megemelkedő ÁFA bevételekből ki tudná fizetni az állami támogatás összegét.

    Viszont az is igaz, hogy régen 100-an végeztünk építészként, ma már 250-300-an diplomáznak le csak a Műszaki Egyetemen abban a reményben, hogy lesz munkájuk ezen a területen. Oktatóként látom, hogy sajnos a felsőoktatásban a nagy hallgatói létszámnak köszönhetően a színvonal átlagos minősége lefelé tolódik el, ahelyett, hogy olyan kisebb létszámú csapat alakulna ki, amelyből hazailag és nemzetközileg is az élvonalba tartozó építészek, mérnökök kerülnének ki. Szükség van a felsőoktatási reformra, hogy ne vágyakra, hanem igényekre alapozva képezzünk szakembereket.

     

    Milyen irányba érdemes manapság továbbképeznie magát egy fiatal építésznek?

     

    Véleményem szerint fontos szempont mostanság, hogy a meglévő épületállománnyal mit tudunk kezdeni. Érdekes volt, hogy a válság begyűrűzésekor 2008-ban a mi tervező irodánkba szükséges volt két ember felvétele, mert egyre több munkánk lett, míg máshol, egyre kevesebb. Ennek az volt az oka, hogy akinek volt megtakarítása, az úgy gondolkodott, hogy olyan dologba fekteti be pénzét, amivel később spórolhat, sokan az energiahatékonyabb ház kialakításában látták ezt. Akkor még nem sok építésziroda foglalkozott ezzel, ezért lett rengeteg munkánk. Ezt követően persze az energetikai rendeleteknek, tanúsításoknak köszönhetően az építésztársadalom elsajátította ezt az ismeretanyagot is. Ma már az energiahatékonyság nem különlegesség, hanem az alapvető követelmények közé tartozik. Viszont ami izgalmas lehet majd, hogy hogyan tudjuk a meglévő épületállományt kezelni, olyan szakértőkre lesz szükség, akik különböző részterületekkel foglalkoznak, mint például utólagos vízszigetelés, utólagos hőszigetelés, felújítás.

     

    Dr. Medgyasszay Péter

    Iskolai végzettségek

    -         okleveles építészmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem - Építészmérnöki Kar 1994

    -         Master of Business Administration, Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Kar - MBA 2000

     

    Tudományos fokozat: PhD, Budapesti Műszaki Egyetem - Építészmérnöki Kar 2008

     

    Munkahelyek

    Archidea Bt. (beosztott tervező) 1994-1995

    Fazakas György Építész Kft. (beosztott tervező) 1995

    BME - Épületszerkezettani Tanszék 1995-1999 (PhD-hallgató)

    Független Ökológiai Központ 1996-2000 (ösztöndíjas)

    Független Ökológiai Központ 2000-2004 (ügyvezető igazgató)

    Független Ökológiai Központ 2004- (programvezető)

    Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda 1998- (ügyvezető, építésztervező, szakértő)

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Magasépítési Tanszék tudományos munkatárs, 2009- (egyetemi adjunktus)

     

    Szakmai tevékenység

    Tervezés, szakértés

    -         Több építészirodában középületek és családi házak tervezése. 1994-1999

    -         Önálló irodában családi házak, többlakásos tetőtér-beépítés és egy jelentősebb középület tervezése, épületszerkezettani szaktervezés, tanácsadás pályázatírás, beruházás-bonyolítás, épületenergetika, ökologikus építés és vályogépítés területén. 1998-

    -          

    Jelentősebb pályázatértékelő, monitoring tevékenységek

    -         Intézmény Beruházási Programban pályázati anyag összeállítás 2002

    -         PHARE Iskolapályázat értékelésében való részvétel 2003-2004

    -         PHARE Integrált helyi fejlesztési akciók program pályázati anyag összeállítása 2004

    -         Mobilitás SPO-SE-06 pályázatok előértékelése 2006

    -         HEFOP 4.2, 4.3 pályázatainak értékelésében való részvétel 2004-2006

    -         HEFOP 4.3 pályázathoz kapcsolódó monitoring tevékenység végzése 2005-

     

    Kutatás-fejlesztés

    -         Föld-, és vályogépítés kutatása a BMGE Épületszerkezettani Tanszékén, majd önálló iroda keretében. 1995-

    -         Ökologikus, fenntartható építés szerkezeteinek és berendezéseinek kutatása, népszerűsítése a Független Ökológiai Központban. 1996-

    -         Autonómiára történő terület és településfejlesztés lehetőségeinek kutatása a BMGE Épületszerkezettani Tanszékének, majd a Független Ökológiai Központ keretében. 1997-

     

    Szakmai díjak

    -         Magyar Építőművész Szövetség és az Építéstudományi Egyesület diplomadíja 1995

    -         Gallus Rehm Stuftung (München) diplomadíja 1995

    -         Sasakawa Peace Foundation II. díja 2000

    -         Energia Hivatal Építészeti- Épületenergetikai Nagydíj dicsérő oklevele 2012

     

    Társadalmi tisztségek, tagságok

    -         Építészet-Biológiai Egyesület alapító tagja 1999-

    -         Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Monitoring Bizottságának tagja 2003-2006

    -         Dinamikus Település Munkacsoport tagja 2004

    -         3/2003 rendelettel foglalkozó MÉK ad hoc bizottság tagja 2004

    -         Energiatanúsítvány Bizottság tagja 2005-2006

    -         Greendependent Egyesület alapító tagja 2005-

    Magyar Passzívház Szövetség alapító tagja 2007--2010

    - Szalmaépítők Egyesület alapító tagja 2009-

    - Fenntartható Építés Oktatói Klub koordinátora 2011-

    Cikk albuma (1 photo)


Hozzászólás a vitafórumban
Hirdetés
Impresszum | Jogok | Kapcsolat | Médiaajánlat | Általános üzleti feltételek | Partnereink