Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
SandorA frissítve December 6, 2012

Archívum

  • „Ahol a két görbe metszi egymást…” 2. rész

    Szakmai interjú Dr. Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárral

    Hirdetés

     

    2. rész

     

    A direktíva szerint a tagállamoknak pénzügyi ösztönző rendszert kell kidolgozniuk ennek megvalósítása érdekében. Hogy áll most a helyzet?

    Tavasz óta várunk egy pozitív döntésre az Európai Unió Bizottsága részéről, ugyanis a közlekedési operatív programban maradtak olyan források, amiket a kormány nem akart felhasználni a korábbi terv szerint, és kezdeményezte 160 milliárd forint átcsoportosítását ilyen célú felhasználásra.

    A Bizottság azonban nem támogatta a magyar javaslatot, mert bizonyos célokhoz ragaszkodott, pl. Duna rehabilitációja, közlekedési létesítmények megépítése.

    A lényeg az, hogy az összeg jelentősen lecsökkent és ennek alapján az operatív program módosítása ténylegesen még nem történt meg eddig. Ebből számítunk arra, hogy a középületek energia-hatékony felújítására kapnak az ágazatok pénzt.

    Elkészítettük a Belügyminisztérium programját, létrehoztunk egy 60 milliárdos csomagot, egy szűkebb csomagot 20 milliárdra, de ha 3 milliárdot kapunk, arra is azonnal előhúzzuk a csomagot a fiókból.

     

    Magánszemélyek is számíthatnak támogatásra?

    Nem, ebben az időszakban, 2013-ban biztos, hogy nem, viszont 2014-től az időközben módosult uniós szabályozás miatt nagyobbak a lehetőségek.

    Mit is jelent ez?

    A jelenlegi programozási periódus indulásakor a lakáscélú felújítások nem voltak támogatva, menet közben módosította a Bizottság az un. housing-ról szóló fejezetet, de akkor már a magyar kormány nem akart hozzányúlni a módosításhoz, mert az jelentősen hátráltatta volna a korábbi szabályozás megvalósulását.

     

    Az utóbbi időben nagyon sok építésügyi jogszabály változott. Változott a közbeszerzési törvény/tervpályázati eljárás, a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárási előírások, júliusban módosult az OTÉK, októberben módosították az építési törvényt, kamarai törvényt, örökségvédelmi törvényt stb. Mi volt a cél, mit várnak ettől?

    Azzal kezdődött, hogy a kormány egyszerűsíteni akarta az építésgazdaság területét, ezért felkértek minket, hogy tekintsük át az építésügy területén a szabványokat, ezért mi felkértük a szabványügyi testületet, hogy tekintse át a szabványügy egész helyzetét. Mintegy 30 millió forintot szántunk arra, hogy hatályon kívül helyezzék a szakterületet gátló szabványokat.

    Hétről-hétre áttekintettük a különböző ágazatok, az oktatás, a sport, a nevelés, a vízügy, a környezetvédelem területén megalkotott építésügyi szabályokat, hiszen a vízállásoktól kezdve az iskolában létesíthető sportcsarnokig sok-sok mindent szabályoztak, meghatároztak olyan építési normatívákat is, amelyeket jobb lett volna koordináltan az építésügye alatt szabályozni.

    Ezeket is áttekintve tettünk javaslatot a kormánynak, illetve az ágazatoknak és ebbe a csomagba illeszkedett az OTÉK módosítása is.

    Ami, egyfelől a településrendezési követelményeket tette jóval rugalmasabbá a jelenleginél, másrészt az építési követelményeket. A településrendezés kérdésében a jelenlegi, túlzottan merev szabályozást oldottuk.

    Az építési követelmények területén, ahol lehetett és nem volt feltétlenül szükséges azt mondtuk, hogy a tervező határozza meg adott esetben az építtetővel kötött tervezői megállapodásban, hogy a törvényben meghatározott 7 feltételnek hogy tesznek eleget.

    Ehhez hozzátartozik, hogy az eltérés lehetőségét sok vonatkozásban megnöveltük.

    Eddig is adott eltérésre lehetőséget az OTÉK 114. paragrafusa, de ezeket kiterjesztettük pl. a parkolás kérdésében.

    Bizonyos esetekben akár 100 %-kal is el lehet térni az OTÉK előírásaitól, pl. műemléki övezetben, a Budai Várban nagyon szükségessé is vált.

    Aztán utána jött magának az építési törvénynek az átdolgozása, és az építési törvény kapcsolódik a közbeszerzéshez, fontossági szempontból kiemelt beruházások köréhez.

    S magához a szakmagyakorlók, az építészek és mérnökök, munkájához tervező szakértő mérnökök munkájához, az ő kamarájukról szóló törvényt is egy csomagban terjesztettük az Országgyűlés elé.

    Ez született meg októberben, ma már az utolsó rendeletcsomag is kikerült a Közlönybe 3 nagy csomag keretében:

    • Az egyik az építésügyi hatósági és felügyeleti eljárásokat magába foglaló kódex, amely jó vaskos szabályrendszer, új alapokra fekteti az építésügyi igazgatást és bevezeti az elektromos építésügyi engedélyezési eljárásokat. Ezzel együtt jelent meg az építésügyi dokumentációs rendszerről szóló kormányrendelet, ami pedig ennek a intézményi hátterét teremti meg, hiszen ez a dokumentációs központ az egyik centruma lesz az elektromos ügyintézésnek, hiszen itt fogjuk tárolni a különböző dokumentumokat, oda töltik fel majd a kérelmezők, ott fogják ellenőrizni a hatóságok, hogy megfelelnek-e az ágazati szempontoknak az engedélyezésre beterjesztett épületek.
    • Megjelent egy nagy csomag, ami a kivitelezéstől kezdve az összes többi rendeletnek a kiigazítását tartalmazza, hiszen a kivitelezés terén is lesznek változások. Bevezetjük az elektronikus építési naplót, ami részben eszköz lesz a feketegazdaság elleni küzdelemnek és a lánctartozás elleni küzdelmet is szolgálja.
    • A harmadik nagy csomag a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről szól, tervek egyeztetéséről, tartalmi követelményéről.

    Tehát lényegében a szakterület egészét újraszabályoztuk és közben ügyeltünk arra, hogy az átmenet biztosítva legyen, tehát január 1-től ne üres fiókkal, üres asztallal induljunk neki a következő évnek, hanem hatályban tudjanak maradni a korábbi tervek, hiszen ezek határozták meg a szomszéd érdekét, a tulajdonos érdeket, a közérdeket, tehát egy lassú átmenetet, a pénzügyi lehetőségeket figyelembe vevő átmenetet terveztünk.

    Elég ösztönző a rendszerünk ahhoz, hogy az önkormányzatok ambicionálják a mielőbbi átlépést az új rendszerbe.

     

    A magyar építőipar jelenlegi helyzetében milyen irányt lát?

    A legfontosabb irány az épületek felújítása, az energiahatékonysági felújításoknak a szorgalmazása. Ez az a befektetési terület, ami a leghatékonyabb, hiszen 3-4, legrosszabb esetben 8-10 év alatt megtérülnek az ilyen célú ráfordítások és hosszútávon kifizetődőek.

    Egy ilyen energetikai szempontból rendkívül sérülékeny országnak, mint Magyarország, feltétlenül szorgalmaznia kell ezeket a fejlesztéseket.

     

    Folyamatosan kapcsolatban van a szakmával különböző rendezvényeken, fórumokon.

    Mit tapasztal, mik a félelmeik az építészeknek, és miben látja a megoldást?

    Félelmek egy részét megfogalmazták a szakma azon képviselői, akik a lassúbb haladást javasolják. Ők sok esetben kevésbé alkalmasnak tartják az önkormányzatokat, hogy ilyen nagy jogköröket kapjanak, úgy gondolják, hogy ezzel bedobjuk a gyeplőt a lovak közé és kicsit irányíthatatlanná válik majd a folyamat.

    A másik oldalon, idézhetném a szakma másik pólusát, akik azt mondják, hogy ennél jóval nagyobb egyszerűsítésre lett volna szükség, szerintük még nagyobb szabadságot kellene adni a tervező építészeknek.

    Az igazság a kettő között van, ott próbáltunk maradni.

    Számolnunk kell a realitásokkal, a realitás pedig az, hogy ez egy bürokratikus világ, hogy ez egy jogállam, ahol bizony súlyos következménye lehet a döntéseknek.

    Mi megpróbáltuk az egyensúlyt megkeresni.

    A legdinamikusabb partnereink a megyei jogú városok építészi kollégiumának képviselői vagy éppen a Magyar Építész Kamarának az elnöke, képviselői. A Magyar Mérnöki Kamara is támogatásukról biztosított bennünket.

     

    Mit javasol kezdő építészeknek, milyen irányban képezzék magukat, ami biztosabbá teheti megélhetésüket és előre vinné a magyar építőipart?

    A kezdő építészeknek nagyon nehéz helyzetük van, a kisebb fiam is építésznek tanul.

    Mindenre felkészítem őt.

    Nagyon jónak tartom pl., hogy Krizsán András szervezett egy mozgalmat ezen a nyáron „Nagyapám Háza” címmel. Fiatal építészhallgatókat gyűjtött össze az ország különböző tájegységeiről. A mozgalom keretében pl. zsúpfedelet készítettek, pincét, vályogházat, kemencét építettek. Fantasztikus volt látni ezeket az arcokat, mikor megtapasztalták a kétkezi munka örömét.

    Ettől van elzárva ma egy fiatal. Egyetemista koromban, én nyáron vödörben betont hordtam föl a 3. emeletre, aztán gipszkartont szereltem, zsaluztam, bezsaluztam, kizsaluztam, volt képem arról a munkáról, amit aztán később a rajzasztalon lerajzoltam.

    Ma ebben a technicizált világban, ahol, ha már egyszer elnyer valaki egy beruházást, főleg nagy beruházást, akadálynak tekinti a fiatalokat, így számukra szinte alig van lehetőség, hogy megtapasztalják a tényleges fizikai munkát. Azt mondanám, hogy ilyen tapasztalatokat érdemes szerezni.

    Ezt a válságos periódust a jövőre való készülésre kell felhasználni. Most tanulják meg azokat a dolgokat - régi, céhes mintára, mint mikor vándorlegényként járták körbe Európát -, amikre a fellendülési korszakban szükségük lesz.

     

    Cikk albuma (1 photo)


Hozzászólás a vitafórumban
Hirdetés
Impresszum | Jogok | Kapcsolat | Médiaajánlat | Általános üzleti feltételek | Partnereink