Hirdetés
Hirdetés

Fórum toplista

melcsi62, a tudástár felhasználója: 355 hete 6 napja 10 órája 55 perce .
Összesen 2327 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: minimum adó vagy adóalap?

Szia Kása!  SZJA-as egyni vállalkozást feltételezve:

FELHÍVNÁM A FIGYELMET, HOGY AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ELVÁRT ADÓALAPJÁNÁL NEM AZ ELÁBÉ JÁTSZIK, HANEM AZ ELADÁSRA BESZERZETT ÁRU ÉRTÉKE. /Nem mindegy!/ 

Vállalkozói adóalap, ami után (kedvezmények nélkül) a fizetendő SZJA 16%:  Alap: vagy a a válalkozási bevételenek a vállalkozási költségeket meghaladó része, de minimum az eladásra beszerzett áruk és eladott közvetített szolgáltatások értékét nem tartalmazó vállalkozási bevétel 2 %-a. /ELVÁRT ADÓALAP!/ Ha a tényleges vállalkozói adóalap nem éri el a számított minimum(elvárt) jövedelmet, s a vállalkozó nyilatkozatot tesz (Art.91/A.§.(1), akkor számolhatja a tényleges vállalkozói jövedelem után az SZJA-t még akkor is, ha az az elvárt jövedelem szint alatt van.

A nyilatkozat adással viszonyt azzal kell, hogy szembesüljön, hogy ha pl. az APEH valamely költségére azt mondja, hogy az nem volt ésszerű, stb., akkor a bizonyítási teher a vállalkozón van. Tehát a bizonyítás nem úgy működik az Art. szerint mint a bűnözőknél, itt ez fordítva van.

Tehát kétféleképpen kell levezetni a vállalkozási eredményt. Egyszer a szokásos módon a nyilvántartások alapján, egyszer külön kiszámítani az elvárt adóalapot. Nyilatkozat hiányában a magasabb adóalap után kell megfizetni a vállalkozói személyi jövedelemadót. De igazság szerint ezt a kétféle számítást el kell végezni úgy is, hogy éves összesenben, és úgy is, hogy mennyi volt külön az első félévben és mennyi a másodikban, tekintettel arra, hogy ez az elvárt jövedelem dolog 2007-07-01-től hatályos és a vállalkozó ha 2007.junius 30.napjáig a nyilvántartásait úgy zárta, hogy abból pontosan megállapítható az első félévi tényleges vállalkozói adóalap,  - akkor fog tudni élni azzal az újabb választási lehetőségével, hogy arányosítást választ,  vagy tételes elkülönítést a vállalkozói adóalapjának, s így a vállalkozói adójának megállapításához.

Akármelyik kombinációval fog előállni a fizetendő vállalkozói adó, a vállalkozói osztalék alap az adózás utáni valós vállalkozói jövedelemből indul ki.

Tehát: tényleges vállalkozói jövedelem mínusz fizetendő vállalkozói adó (vagy a min.alap utáni, vagy a tényl.utáni) mínusz különadó, plusz mínusz növelő,csökkentő tételek = vállalkozói osztalék alap. A vállalkozói osztalék alap adója: ami a kijött összegből nem haladja meg a vállallkozói kivét 30%-át, azután 25 % a váll.osztalék adó, az e fölötti rész után pedig 35 %. A vállalkozói osztalék után még 14 % százalékos eho-t is fizetni kell az év folyamán a személyre vonatkoztatva megfizetett egészségbizt.járulék függvényében. 

A vállalkozónak nemcsak vállalkozói SZJA-t kell fizetnie, hanem vállalkozói különadót is, aminek alapja  szintén a (kedvezményektől eltekintve) a tényleges vállalkozói adóalap és nem az elvárt adóalap.

Ha megoldható én is azt tanácsolom, hogy úgy számoljátok el a vállalkozói kivétet, hogy vagy az arányosítással, vagy tételesen, de a tényleges vállalkozói adóalap (ebben költségként elszámolódik a vállalkozói kivét,utánna fizetett járulékok,stb.) elérje az elvárt adóalap szintet, s akkor nem kell nyilatkozat, stb. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-05 15:04
Pont: 5
Téma: 0708-as bevallás végkielégítés

Sziastok!

nem vagyok munkaügyi jogász, de ez a végkielégítésnek nevezett juttatás, amit olyan közös megegyezéses munkaviszony megszűnésekor fizet a cég, " mintha rendes felmondással mondott volna fel" a cég - hát ez bizony nem az a végkielégítés, amit az adóbevallásban végkielégítésként kellene feltüntetni, továbbá, amivel megtehető, hogy ne vonjanak belőle eü. bizt.járulékot (mert ugye a végkielégítésből nem szabad eü.bizt.járulékot vonni).

A bevallásban a végkielégítés soron (387) elnevezése: Az adott hónapban fizetett törvényben meghatározott  és az állami végkielégítés. EZ PEDIG NEM AZ!

Idézet a kitöltési útmutatóból: Ha a munkáltató nem a törvényben meghatározott végkielégítést fizet ki, illetve a törvényben meghatározott mértéken felül a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetve a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmeknél kell szerepeltetni" (385.sor)

A bevallásban a ki nem fizetett juttatást nem lehet szerepeltetni, járulékok tekintetében pedig a tárgyidőszakban teljesült kifizetéseket esetleg meg kell bontani tárgyidőszaki és tárgyidőszakon kívüli járulék alapra,stb.külön-külön bevallási lap. 

Én sem tudom, hogy most két hónapon belül két részleben fogja megkapni a pénzt, vagy két havi végkielégítési összegnek megfelelő juttatást kap (ami nem törvényes végkielégítés!). Az Mtv. azonkívül, hogy azt mondja, hogy a dolgozóval az utolsó munkában töltött napon el kell számolni, s illetményét, járandóságát ki kell fizetni, arról is rendelkezik, hogy kinek jár végkielégítés, igaz azt is írja, hogy a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10-ig ki kell fizetni, s mgis vannak akik már 3 hónapja nem kaptak fizetést. Ez egy dolog.

Attól viszont óvnálak, hogy ezt a juttatást (rendes felmondás, végkielégítésra való jogosultság, stb.hiányában) végkielégítésként számfejts, vagy vallj be. Mert ebből még adó hiányod is lehet. A törvényes végkielégítésből nem lehet 7% eü-t vonni, ebből a pénzből pedig vélhetően kellene, vagy kellett volna.

A munkaviszony megszűnésnek is írásos formájának kell lenni, s ki kell, hogy derüljön belőle a megszűnés módja, s ha rendes felmondás akkor feltétlenül az oka is. Semmi nem tiltja, hogy egy közös megegyezésnél abban állapodjanak meg a felek, hogy a munkavállaló a leszámolási bérén kívül kap valamilyen juttatást. DE ez a megállapodásos díj, nem törvényben meghatározott végkielégítés. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-05 12:00
Pont: 50
Téma: Változások több téren

Sziasztok!

Mérleg megküldése APEH-nak: először a 2008.évről szólót kell megküldeni nekik, de elektronikusan!!  Gondolom az elektronikus küldést (így az aláírást) akkor az elektronikus bevallással felhatalmazottakra - ránk könyvelőkre - fogják nyomni, az ahhoz kapcsolódó szankciókkal együtt.Ami felveti a kérdést, hogy ki fog felelni pl. olyan dolgokért, amikor a vállalkozás ügyvezetője azt nyilatkozza a könyvelőnek, hogy az 5 éve elfekvő, eladhatatlan készletekre nem enged értékvesztést elszámolni, az még mindig annyit ér, mint amennyi beszerzéskori érték, stb.! A könyvelő a főkönyvi adatok, valamint a vállalkozó által megadott értékelési (mennyi adott eszköz beszámoló készítésekor ismert piaci ára, stb???) adatok alapján állítja össze a beszámolót. Ki felel azért, hogy a vevő követelés teljes értékben szerepel a mérlegben, miközben már 4 éve tartozik a vevő és esze ágában sincs fizetni, de a cég képviselője nem hajlandó a vevő követelésre értékvesztés elszámolását engedélyezni. Számviteli politikában: egyedi elbírás szerepel.

Már a Gt is majd elektronikusan teszi kötelezővé a beszámoló letétbe/közzételre történő megküldését, aminek akonkrét eljárási szabályozása még nem történt meg tudtommal. 

 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2007-12-05 11:01
Pont: 17
Téma: TB jogviszony felszámolás alatt

Sziasztok!

Nekem 3 évvel ezelőtt járt ki a felszámolásokból, mostanában nincs tapasztalatom (még). Mivel már a tulajsonosk, azaz a tagok felszámolás alatt nem jogosultak társasági szerződés módosításra,stb. szerintem a felszámolóval kell konzultálni, hogy engedi-e a tagnak a társaság tevékenységében való személyes közreműködést! Ha a tag már nem kűködik személyesen közre, akkor szerintem a személyes közreműködése megszűnt. A taggyűlés már felszámolástól keződően nem gyakorolhat olyan jogokat, mint a felszámolás előtt. Aki beltag volt, s ezért személyes közreműködésre is kötelezett volt beltagsága okán (vélhetően), s a beltag a bt. képviselői jogait, kötelezettségeit gyakorolta, ezen jogok,kötelezettségek gyakorlása már a kijelölt felszámolóé, tehát véleményem szerint amikortól már nem a beltag a képviselő, beltagként személyes közreműködésre sem kötelezett. 

markne fogadta el, ekkor: 2007-12-04 07:46
Pont: 25
Téma: Átalányadózó EV időarányos bevétele 2007-ben

Az elektronikus számlázás mellett is használhatod a kézit és a számítógépeset is ,és fordítva.

sosjanos fogadta el, ekkor: 2007-12-03 14:14
Pont: 17
Téma: Társasági adó feltöltése

Szia!

Szerintem a bevallásba azt az összeget állítod be, ami a várható tényleges mínusz előírt táo.előleg fizetési kötelezettség. Mivel bevallás megy ők ezt a feltöltési bevallási kötelezettséget fel fogják könyvelni a folyószámládra kötelezettségként, az összes Tao előleg kötelezettségednek annyinak kell lenni, mint amennyi majd a várható társasági adó /minimum a számított elvárt jövedelem szerinti társasági adó/.

Fizetned pedig nemcsak a most bevallott összeget kell dec.20-ig, hanem az egész Tao.előleget, függetlenül attól, hogy a feltöltésből vagy előző évek bevallásából ered. Tehát, ha az eddigi tao.előleg kötelezettségeidet nem fizetted meg, akkor azt a mostani feltöltési kötelezettséggel növelten fizesd meg, ellenkező esetben attól, hogy bevallod a feltöltési kötelezettséget, az még nem lesz megfizetett.! 

tulunger1 fogadta el, ekkor: 2007-12-02 11:11
Pont: 25
Téma: Hol olvasható az új ÁFA tv?

Sziasztok!

Fenn vann az APEH honlapon a 08TAFA E  és a 08TAFA T, akit érint dec.31-ig kell leadni.

Tárgyimentesből (ingatlan eladás, ingatlanhasznosítás) adókötelessé tétel választás,  devizás értékesítési és közösségből beszerzési számlák áfá-jának FT-ban történő megállapítására az esetlegsen MNB árfolyam választás, stb.

Üdv. 

szedlacsek fogadta el, ekkor: 2007-12-01 14:34
Pont: 3
Téma: Bérbeadással hasznosított ingatlan áfája

Szia Edit!

A kérdésedből azt feltételezem, hogy 2007-ben az ingatlanhasznosításra nincs általános ÁFA választásod, tehát, ha még 2007-ben veszitek meg az ingatlant ingatlanhasznosítás céljára, ha nem lakóingatlant vesztek, akkor ugye az ÁFA a beszerzéskor levonható. bben az évben még veszitek használatba (tehát befjlen beruházáson marad addig, amig nincs bérbeadás). Ha már decemberben is lesz bérbeadás, ha kizárólag bérbeadási céllal kerül használatbavételre, akkor az ÁFA nem vonható le, mert a kizárólag tárgyimentes tev-hez használt ingatlan ÁFA-ja sem vonható le. Ha is-is a felhasználási cél, akkor jön szépen az ingatlan ÁFÁ-jára az arányosítás!!

Ha ez éven levonásba helyezed az ÁFÁ-t, s arányosítod, akkor a továbbiakban is arányosítani fogod, hacsak 2008.01.01-től (ez év dec.31-ig) nem választod az ÁFA kört az ingatlanhasznosításra. 

Szerintem akkor lesz rendben az ez évi - nem lakóingatlan - beszerzésed utáni ÁFA levonás, ha ez évben nincs hasznosítva/aktíválva (aktíválás a használatba vétel napja, ha bébeadási cél, akkor a használatba vétel napja a bérbeadáskénti birtokbaadás napja) és jövőévre vonatkozóan bejelentkezel erre a tevékenységre ÁFA kötelessé, amitől viszont 5 évig nem térhetsz el, s minden egyéb ingatlan bérbeadásodra is alkalmazni kell. Tehát a régi bérlőkkel is beszélni kell, nem biztos, hogy mind ÁFA alany, s megéri nekik ÁFÁ-val terhelten is bérelni. 

olahneedit fogadta el, ekkor: 2007-11-26 21:00
Pont: 33
Téma: Kft tag halála

Szia Eszter!

Én két éve jártam így,  a három tagos KFT egyetlen ügyvezetője meghalt. Akor még az volt a Gt. rendelkezése, hogy csak a cégbíróság hívhatta össze a taggyülést, mivel nem volt más ügyvezető és taggyülést csak ügyvezető hívhatott össze, vagy a cégbíróság. Ha jól tudom már ez évben ez úgy él, hogy ha nincs más ügyvezető aki összehívhatná a taggyülést új ügyvezető választásra, akkor a tagok maguk is összehívhatják. A kérdésedben szereplő személy az apja üzletrészét örökölte meg, ha megörökölte -, s nem az önálló jogiszemélyiséggel bíró korlátolt felelősségű társaság (lényegében a tagok a bevitt vagyon erejéig felelnek a társaság tartozásaiért)  éppen aktuális lejárt tartozásait.

A KFT-nek a kft tartozásait elsősorban a KFT befolyt követeléseiből, pénzeszközeiből, vagyonának esetleges pénzzé tételéből, vagy külső hitelből,kölcsönből kell teljesíteni míg akkor is, ha az a tartozás éppen az APEH felé áll fenn.  De nem akarok jogászkodni.

Amit mindenképpen meg kellene lépni ennek személynek: Kikérni az utolsó társasági szerződés hiteles példányát. Abból kiderül, hogy az üzletrész tulajdonosok (tagok) üzletrészéről hogyan rendelkezik a társasági szerződés. Egyáltalán nem biztos, hogy a tag egyébként törvényes örököse örökli az elhunyt tulajdonos üzletrészét!  Ha igen, akkor ez a gyermek (törv.örökös) a társaságnak ugyanolyan tulajdonosává válik, mint korábban az apja volt. A társasági szerződésből kiderülnek a tulajdoni hányadok is. A taggyűlésben a tagokat a szavati jogok - eltérő rendelkezés hiányában - a tulajdoni hányad alapján illeti meg. A KFT-nek ha nincs más ügyvezetője, akkor a taggyűlést a tagoknak mindenképpen össze kell hívni/hívatni. Ezen a taggyűlésen meg kell állípatni, hogy a taggyűlés határozatképes-e, azaz a tulajdonosok milyen hányadban képviseltetik magukat (határozatképesség!!). Ha az örökös öröklési jogon taggá válik, akkor már neki is lesz szavazati joga az ügyvezető választásnál! Mivel fital, tanuló emberről van szó, célszerű a taggyűlésen akár ügyvéddel képviseltetni magát.

A tag kérésére az ügyvezető köteles bemutatni a cég helyzetét, köteles biztosítani az iratokba való betekintést, de ez az új tag maga is tájékozódhat: Kikéri az céginform.szolgálattól az előző 2006.évi beszámolót, elkéri a társaság 2006.évi leltárainak másolatát, s a taggyűlésen ragaszkodik ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül az új/vagy meglévő ügyvezető számoljon be a cég aktuális állásáról, a beszámolót alátámasztó leltári kimutatásokkal és mérlegen kívüli tételekről is adjon számot.  Meg kell tudni, hogy a cég esetleg vett-e fel hitelt, kölcsönt, amire esetleg az elhunyt tag készfizető kezességet, egyéb garanciát vállalt.  

Nem részletezem tovább, mindenképpen szükséges lenne ügyvéd, vagy minimum számviteli,gazdasági szakember bevonása.

Egy biztos: a törvényes örökösön akár vállalt és beváltásra kerülő készfizető kezességből eredő tartozás, akár más tartozás, csak az örökölt vagyon erejéig hajtható végre.

Ha az örökös úgy dönt, hogy felajánlja örökölt üzletrészét a többi tulajdonosnak megvételre, vagy ha azok nem kívánnak élni az elővásárlási jogukkal, akkor eladhatja külső vevőnek is, ami lehet akár cég, akár magánszemély.  Egy biztos: ha akármilyen úton meg kívánja szüntetni a tagságát a KFT-vel, akkor legyen nagyon körültekintő (Ügyvéd!!!) , nehogy úgy szűnjön meg a tagsága, hogy közben mint örökösön rajta maradjanak valamilyen apja által vállalt mellék kötelezettségek, KFT tartozásira kezesség, tartozás átvállalás, stb. kötelem. 

Ha valóban örökli az üzletrészt, akkor most ezen örökrész után nem keletkezik fizetési kötelezettsége, azzal viszont számolnia kell, hogy amikor eladja, akkor viszont az üzletrész eladásából származó bevételéből SZJA-t kell fizetnie. Mielőtt bármit léppne, először megfelelő szakember segítségével próbáljon meg képbe kerülni arra vonatkozóan mennyire életképes a KFT, mennyit lehet kihozni az üzletrészéből.

Ha a gyereknek nincs pénze, az ingatlan örökség után az illetéket ki fogják rá nyomni, de arra kérhet részletfizetést. Addig úgy sem tudná eladni, míg nincs a nevén, az meg butaság lenne, ha vissza utasítaná az örökséget, vagy másra engedményezné. 

 

csesztike fogadta el, ekkor: 2007-11-26 16:02
Pont: 10
Téma: 2-3 órás munkaviszony?

Sziasztok!

Szerintem, ha ez az ember az orvos mellet asziisztensi munkát végez, akkor az vagy részmunkaidős munkaviszonyban, vagy ha belefér AM könyves dolog-ként lenne megvédhető.

A megbízási díj az önálló tevékenységből származó jövedelem. Szerintem az aszisztens, akinek a munkaadója és közvetlen munkairányítója adott esetben az orvos (kFT,Bt,vállalkozónak minősülő orvos), nem minősül önálló tevékenységnek. Javaslom megnézni a színlelt szerződések körüli csetepatét. A megbízás állítólag a Ptk. szerinti egy ügy ellátása. A közvetlen munkavégzési utasítás mellett végzett rendszeres munka, szerintem nem minősül önálló tevékenységnek.

 

homokieva fogadta el, ekkor: 2007-11-26 15:08
Pont: 7
Téma: egyéni vállalkozó 4 órában

Carol!

A főfoglalkoású egyéni vállalkozónál a járulékfizetések,stb.szempontjából nem kérdés, hogy valójában mennyit dolgozik, vagy hogy dolgozik-e egyáltalán. Minimim, minimum a minimálbér után - ajánlatos a minimum járulék alap után 2007-ben 131.000 Ft/hó - a járulékokat megfizetni, az egyéni vállalkozónak nincs munkaideje, az a munkaviszonyban foglalkoztatottaknak van.

Ha az a kérdésed, hogy valójában az egyéni vállalkozásod durván napi négy órát vesz el az idődből, s vállalhatsz-e mellette munkaviszonyt más munkáltatónál, akkor a válasz igen, de ebben az esetben, ha a foglalkoztatásod a munkaviszonyban eléri a heti 36 órát, akkor már nem főállású egyéni vállalkozó vagy, hanem ún. legalább heti 36 órás munkaviszony melletti vállalkozó (akire már nem vonatkozik a minimum,minimum járulék fizetési kötelezettség a vállalkozásában . Természetesen jelentened kell a változást, ha eddig főállású vállalkozó voltán, ezután meg már un "mellékállású" vállalkozó. Biztosítottak bejelentése, valamint a 0758-as bevallás megfelelő töltésével. 

Ha a vállalkozásod mellet csak napi 4 órás munkaviszonyos foglalkoztatásod lenne, a vállalkozásodban, akkor is olyan járulékokat kell megfizetned, mint amit főállású egyéni vállalkozóként, kivéve a tételes eho-t, mert munkaviszony esetén a tételes eho-t elsődlegesen a munkáltató fizeti.

Ha konkretizálnád a pontos kérdésedet, lehet, hogy arra válaszolnánk, amit kérdezel. 

carol fogadta el, ekkor: 2007-11-26 11:59
Pont: 2
Téma: ÁFÁ-s ingatlan vásárlás

Sziasztok!

Csak felhívnám a figyelmet, hogy jövőra a bármilyen -kivéve jármű tároló,parkoló- ingatlan hasznosítás/bérbeadás) un."tárgyi"mentes. Ha most csináltok egy pld.ingatlanhasznosító vállalkozást, ami most ÁFÁ-san megveszi az ingatlant, s mondjuk visszaigényli az ÁFÁ-t, akkor, ha a jövőévre ez az ingatlanhasznosító vállalkozás nem fogja kérni az ingatlanhasznosítására az általános ÁFA kötelezettséget, akkor bizony ezt a visszaigényelt ÁFÁ-t az APEH-hoz vissza kell fizetni, mert adómentes tevékenységhez (ingatlan bérbeadás) szükséges beszerzések ÁFÁ-ja nem levonható!

Ha kéri ez az ingatlanhasznosító  cég az ÁFÁ-zást az ingatlanhasznosításra vonatkozóan, akkor viszont a bérleti díjat ÁFÁ-san kell, hogy számlázza a mentes tevékenységet folytató orvosi EVA alany KFT-nek, aki nyilván ÁFA levonási joggal nem rendelkezik, egyrészt mert EVÁ-s, másrészt, mert mentes tevékenységet folytat.

A lehető legjobb döntéshez, nézd meg az új ÁFA tv-t és EVA törvényt is. 

buzdogan fogadta el, ekkor: 2007-11-22 17:04
Pont: 25
Téma: Fordított ÁFA 2 szereplővel

Szia Ani!

Megnéztem a hozzászólásodat, de nem értem mi a kérdést, nem tudom hogyan gondoltad.. 

A fordított adózásban, - ami a hulladékértékesítésnél már eddig is így volt,-, amikor a szolgáltatást igénybevevő az ÁFA fizetésére kötelezett, akkor ez a szolgáltatást igénybevevő befizetendő ÁFA-ként megállapítja és bevallja a fizetendő ÁFA összeget, s ha egyébként jogosult ezen szolgáltatás igénybevételekor az ÁFA levonásra, akkor levonandó ÁFA-ként is lekezeli, s bevallja. Ha csak ez az egy számlája lenne az ÁFA bevallás  tárgya, s olyan tevékenységez érkezett be a számlája, ami ÁFA levonásra feljogosítja, akkor az ÁFA bevallásában az elszámolandó ÁFA (nettó fizetendő/nettó visszaigényelhető) nulla.

Mondok egy példát:  A te vállalkozásod egy EVA alany. Az én vállalkozásom mondjuk ingatlan takarítással foglalkozik.

Az én vállalkozásom kitakarítja az irodádat, s kiállítom feléd a számlát a takarításról úgy, hogy ÁFÁ-t nem számolok fel, oda írom, hogy ÁFA fizetésre a vevő kötelezett Áfa tv.132.§.alapján. Te hiába vagy EVÁ-s az ÁFÁ-t ki kell számolnod és APEH-hoz be kell fizetned,vallanod, függetlenül attól, hogy nem helyezheted levonásba, mert EVA alanyként nincs hozzá jogod.

Ha te is egy rendes ÁFA alany vagy, de mentes tevékenységhez vetted igénybe az szolgáltatásomat, akkor is meg fogod fizetni az ÁFÁ-t, de nem helyezheted levonásba. Ha olyan rendes ÁFA alany vagy, akinek csak ÁFA köteles tevékenysége van, akkor befizetendőként és levonhatóként is le fogod kezelni, s ugyanúgy fogsz állni ÁFA-ilag, mint amikor nem volt fordított adózás, mert akkor a neked felszámított ÁFÁ-t megfizetted a vevőnek, a számlában lévő levonható ÁFÁ-t pedig visszaszedted az APEH-tól, ----költségvetésből.  Csak most a fordítottnál az állambácsi nem fog várni arra, hogy a számlakibocsátó tud-e neki ÁFÁ-t fizetni ezen bevételei után (lehet, hogy a vevő neki sem fizetett!), vagy majd úgy kell tőle behajtani, miközben aki a számlát befogadta, az a saját fizetendő ÁFÁ-ját vígan csökkenti a számlában szereplő ÁFÁ-val, még akkor is, ha egyébként a szállító felé meg egy vasat se fizetett.   

A fordított adózásnál már nem különöebben érdekli az APEH-ot,hogy a két partner fizetett-e egymásnak, meg az se érdekli, hogy az építőipari vállalkozásoknál a fővállalkozó nem fogja tudni beszedni az alvállalkozók számláit, miközben az alvállalkozók nem tudják megfizetni az ÁFÁ-t, mert a fővállalkozó nem fizetett nekik.

 

kohnmari fogadta el, ekkor: 2007-11-21 19:26
Pont: 17
Téma: Fordított ÁFA 2 szereplővel

Sziasztok!

Abból a szempontból érthető a fordított ÁFÁ-zás ezeknél a szolgáltatásoknál, ÁFÁ-s ingatlanértékesítésnél, hogy csökken a számla beszerzés annak érdekében, hogy nőjjön a levonható ÁFA, vagy éppen csökkenjen a fizetendő, vagy hogy akinek eddig fizetni kellett az nem fizette meg, ugyanakkor aki kapta a számlát simán levonásba helyezte, függetlenül attól, hogy nem fizetett a szállítónak, kvázi mégis pénzhez jutott, ha másként nem hát a befizetendő adója ennyivel is csökkent. A gondom ott van a dologgal, hogy kicsit túlzásba vitték, pl. az EVÁ-sokra is vonatkozik a dolog, s attól, hogy az éves bevételük egy negyedét befizetik EVA adónak, stb., a bevételi nyilvántartást vezető evások a költségekkel nem kell, hogy különösebben foglalkozzanak, de ezen túl már kell nekik, mert ők is kaphatnak olyan számlát, amire a fodított adózás vonatkozik, s ebben az esetben ezekről nekik is kell ÁFA nyilvántartást vezetni, ÁFÁ-t fizetni és bevallani. De ezeket nem a rendes ÁFA bevallás keretében, hanem az EVA bevallás keretében.Továbbá nyilván az ilyen tevékenységekről ők is úgy bocsátják ki a számlát, hogy az ÁFA kulcs helyén: ÁFA fizetésére a vevő kötelezett ...tv.x.par.alapján.Eddig ha  ha mondjuk 20%-os kulcs alá tartozó tevékenységet folytattak, s nem volt importjuk,közösségi ügyletük,- elég volt az ÁFA tv-ről annyit tudniuk, hogy hogy kell a számlát kitölteni, mi minősül telj.időpontnak. 

A fordítottan ÁFÁ-zós tevékenységek végzéséhez felmerült beszerzési számlák ÁFA-ja levonható, tehát valóban előfordulhat, hogy ha valaki pl. kizárólag fordítottan ÁFÁ-zó tevékenységet végez (pl. ingatlan takarítás, ingatlan bontás), akkor ő a beszerzései tekintetében végig ÁFA visszaigénylő lesz, az ő szolgáltatását igénybevevő ÁFA alany pedig ezen számlákra megállapítja a fizetendő ÁFÁ-t, melyet ugyanazon bevallásában levonható ÁFA-ként is beszámít, ha egyébként ezt a szolgáltatást ÁFA köteles tevékenysége érdekében vette igénybe. 

 A tv.alkotók annyira nem voltak képesek, hogy a fordított adózás alá sorolandó szolgáltatás fajtákat nevesítsék és ne úgy alkosság meg a törvényt,hogy gyakorlatilag egy fél sort sem lehet elolvasni annélkül,hogy abban ne hivatkoznának egy jóval előző paragrafusra, s haoda lapozunk, az ne hivatkozzon másik két paragrafusra és így tovább. 

Ez a mostani törvényi szövegezés "kolléganőmet idézve", olyan, hogy az ember több évi gyakorlattal, végig ÁFA alanyként is többszöri átolvasás után is úgy érzi, hogy biztos ő az agyilag gyenge, mert csak egy támára koncentrálva is 10 perc után elveszíti az ember a fonalat., és nagyon finoman fogalmaztam.

 

kohnmari fogadta el, ekkor: 2007-11-21 19:26
Pont: 17
Téma: Résztulajdonos alkalmazott juttatásai

Üdv!

Ha munkaviszonyban van, mint írod, akkor minden olyan juttatás adható neki, amit más munkavállalónak is adna a cég. Tehát munkaviszonynál nem érdekes, hogy ő egyébként tulajdonos is a cégben, vagy akár annak a tulajdonos, ügyvezetője. Az a mérvadó, hogy a vállalkozás munkaviszonyban álló foglalkoztatottja. Tehát az étkezési utalvány, beiskolázási segély a meghatározott mértékig,munkábajárás költségtérítés, jogszabályi mértékkel a kiküldetési gk.km.használata, stb. mentesen juttatható részére. 

mann fogadta el, ekkor: 2007-11-21 09:45
Pont: 50
Téma: Egyszeres átvezetések

Én a könnyebb utólagos áttkeinthetőség miatt is az átvezetési kérelem (mint akár számviteli bizonylat) alapján felvezetném (attól függő értelemszerű rovatokba, hogy naplófőkönyv, vagy pénztárkönyv az alapnyilvántartás) Naplőfőkönyvben: pl.az az EVA adó TB járulék -ra átvezetése (vállalkozói költségek között elszámolható 5+3 EÜ, vagy 21% nyugd.jár.) követelés csökken /a megnyitáskor az EVA túlfizetést a nyitó tételkor követelés növekedéseként kellett nyilvántartásba venni) átvezetendő összeggel, a párja: járulék költség (a költséget jelentő járulékra átvezetetett összeg) ugyanazon összeggel. Ha az EVA adóból maradt még átvezetendő, de a vállalozónál költségként nem érvényesíthető összeg, azt elszámolnám, mint követelés csökkenés és párjaként kötelezettség csökkenés rovatba.  A pénztárkönyvben a kötelezettség, követelés az a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek és az egyéb költségként el nem számolt kiadás oszlopban számolandó el.

A fordítottja dolgot nem értem! mert pl. költségként elszámolható TB járuléknak (legkésőbb évvégén rendezve) csak az a megfizetett TB járulék számolható el adott évre költségként, ami a vállalkozó tényleges TB járulék kötelezettségén alapuló járulék költsége. ha többet fizettetek TB járulékot, akkor a tényleges költségként is érvényesíthető járulékköltségen felül fizetett rész legfeljebb kötelezettség csökkenésként, illetve, amikor kiderül, hogy az összes kötelezettségen felül is van plusz befizetve, akkor az követelés növekedés.

 Ha járulékot fizetünk (eho,eü,nyugdíj,stb) az APEH-nak, s pl. a befiezett nem levonásos nyugdíjjárulék befizetést költségként lehetne elszámolni a befizetéskor, akkor ezzel nyugodtan lehetne sakkozni, pl. decemberben átutalnám az összes pénzemet , elszámolnám költségként, s mindjárt nem lenne eredményem, tehát nem fizetnék vállalkozói SZJA-t, különadót,stb., Januárban meg fognám és átvezetési,kiutalási kérelemmel kérném a túlfizetés kiutalását.  Szerintem nem lehet több költséget elszámolni járulékköltségként, mint ami valóban költséget jelenthető járulékkötelezettség miatt befizetésre került.  Ha az előző évben olyan befizetett járuék összeget számoltatatok el járulék költségként, ami valójában nem tényleges költség, - önellenőriznék, mert a többlet költség elszámolása miatt, a vállalkozó vállalkozói jövedelmeként kevesebbet mutatattatok ki, ami kevesebb vállalkozói SZJA megállapítást,stb-t vont maga után. 

Egyébként ha az EVÁ-s már tavaly év közben kikerült az EVA-ból, akkor már az évvégével normál vállalkozós alapnyilvántartásra alapozott bevallást kellett készítenie, ha a nyugd.bizt.alapba utalok, akkor a befizetést meg kell bontani (mondjuk naplófőkönyv) járulék költség és kötelezettség csökkenés -ként "könyvelendő" összeg részre, költségre csak azt a részt tehetem, ami költségként elszámolható: SZJA Tv.11.sz.mell.IV.

 Természetesen pl. a december után január 12-ig megfizetendő adókat, járulékokat, ha a vállalkozás azt a korábban pl. december végén már megfizette, természetesen a költséget jelentő hányadot (pl.8,21%) járuékköltségként számolom el, mert a kötelezettségem fenn áll, függetlenül a befizetési határidőtől. És szerintem, ha a "rendes" vállalkozói időszakban fizettétek ki esetleg az evá-s időszak 21% nyugdíj stb.(nem evás-nál egyébként az adóalap megállapításánál költségként elszámolható járulékként elszámolandó járuékok) járulékokat, az a már nem evá-s időszakra vonatkozóan a vállalkozói költségei között nem számolható el, függetlenül attól, hogy magát az összeget már "normál" vállalkozási időszakban fizettétek ki.

Remélem tudtam segíteni. 

 

 

kutacska fogadta el, ekkor: 2007-11-21 08:55
Pont: 10
Téma: Tagdíjról számla?

Szia Babina

Szerintem ez évben isaz ilyen egyesületi tagdíj mentes. A tárgyi mentes bevételekről nem kell számlát adni, adható bármilyen számviteli bizonylat elismervényként. De az egyesület szabályzata biztosan tartalmazza a tagdíjfizetésre vonatkozó "előírásokat" az egyesületnél, ha mást nem egy igazolást biztosan adtok a tagnak, aki a tagdíját adott időszakra megfizette.

2007-es ÁFA tv. 43.§.(3.).  

babina fogadta el, ekkor: 2007-11-21 07:32
Pont: 10
Téma: Cégek közötti kölcsön

Sziasztok!

Szerintem egyik vállalkozás, a másiknak nyugodtan nyújthat kölcsönt és hansúlyoznám kölcsönt és nem hitelt. Könyvelek olyan olyan cégeket, akiknek a tulajdonosi köre hasonló, ezek a cégek évente 1-3 alkalommal kisegítik egymást kölcsönnel, van, hogy kamatra általában évi 8%-ra, van olyan is hogy kamatmentesen. Természetesen ezeknek a társasági adóvonzatával alkalmasint számolni kell. Alultőkésítés vizsgálata a kamatfizetés mellett annál aki kapta, a kamatmentesnél tao.alap növelés annál, aki adta. Nekem még olyan is van, hogy külföldi cég adott kamatmentesen hosszú lejáratra. Az APEH-hoz elég gyakran kell valamilyen beadvánnyal fordulni, amiben rendre szerepel kiknek tartozik kölcsönnel a cég.

Szerintem attól, hogy egy cég kölcsön ad egy másiknak, még nem kell pénzintézeti tevékenységre tevékenységi kört bejentenie, illetve ismereteim szerint pénzintézeti tevékenységet (hitelezést) a PSZÁF engedélyével lehet végezni.  Ha nem adhatnának egymásnak kölcsön a cégek, akkor nem lenne olyan rendelkezés sem, hogy csak a pénzintézetnek fizetett hitelkamatot nem kell figyelembe venni pl. az alul tőkésítés számolásánál.

 

stamasi fogadta el, ekkor: 2007-11-17 17:31
Pont: 14
Téma: Másodállásban egyéni vállalkozó?

Kedves András!

Látom jó ideje fenn van a kérdésed, s még egyiket sem fogadtat el, vagy már választottál és érdektelen az egész. De megpróbálkozom:

Ha azt kérdezed hogyan érné meg neked, hát (most megfognak kövezni) esküvőt senki sem számolhatja el adóalapját csökkentendő költségként, tehát ami leginkább megéri az nem az adószámos vállalkozás. De félretéve a tréfát: én azt tanácsolnám először készíts egy tervezetet arról, hogy milyen minőségű, illetve mit tartalmazó szolgáltatást szeretnél nyújtani. Te vállalod fel az esküvő rész költségeit, amit előleggel és egyben számláznál a megrendlőnek (helység bérlet, éttermi/étel-ital,dekoráció,zenekar stb), vagy te a megrendelőt összehozod az egyes szolgáltatóval és a megrendelő közvetlenül nekik fizet.  Tehát mérd fel, hogy kb milyen bevétellel és milyen költségtípusokkal fogsz várhatóan számolni. Fogsz-e alkalmazni alkalmazottat, hol lesz a székhely/telephely a vállalkozásnak, annak várható költsége.  Az egyes költségeket nem úgy érvényesítheti egy egyéni vállalkozó (pl.a lakástól műszakilag el nem különült székhely/telephellyel), mint egy gazdasági társaság.

A lehetséges vállalkozási változatok eldöntése előtt azon is el kell gondolkodni, hogy kizárólag egyedül akarod-e vinni a vállalkozást, vagy találsz magad mellé olyan társtulajdonost, akiben megbízol, stb. Az egyszemélyes kft elég macerás forma, a többi gazdasági társasági formához még legalább egy tag kell. 

A kft, bt. a számviteli tv.hatálya alá tartozik, s kettős könyvvitelt vezet, amit könyvelő nélkül nem tudsz megoldani, az egyéni vállalkozó vezethet pénztárkönyvet, naplófőkönyvet is, aminek vezetésért a külső könyvelő is kevesebbet kér, mint a kettősért. 

Nem ismétlem az előttem szólókat, hogy a társaság alapításának külön plusz alapítási költségei vannak, az egyénivállalkozónak ez lényegesen kevesebbe van. De a kft-ben a tagok alap esetben  a bevitt vagyonukkal felelnek a társaság kötelezettségeiért, a bt-ben a beltag, az egyéni vállalkozásnál a vállalkozó teljes vagyonával felel. Mivel van máshol heti 36 órát elérő biztosítási jogviszonyod, sem az egyéni vállalkozásban, sem a két gazdasági társasági formában nincs (JELENLEG!!) kötelező járulék fizetési kötelezettséged. Járulékot csak a ténylegesen kivett, elszámolt jövedelmed után kell fizetni.  Az egyes vállalkozási formák adózását, azok különbségét ilyen formában kifejteni nem lehet, de egy biztos mindegyikben elég nagy az elvonás.

Ha van körvonalazódott elképzelésed a fentiekben írtakról, keress fel egy felkészült könyvelőt, vagy könyvvizsgálót, tanácsadót aki a várható bevételed és kalkulált költségtípusaid alapján el fogja neked mondani, hogy adózás szempontjából melyik vállalkozási formánál mi maradna neked a bevételből,  s segítségével eldöntheted melyik vállalkozási formát válaszd, figyelemmel a felelősség,stb körülményekre is.. Ha megteheted ne hagyatkozz csak egy ember tájékotatására.

Ha az esküvőt teljeskörűen a te vállalkozásod vállalja fel, akkor vélhetően több lesz a bevételed, mint évi 4 millió forint, ami az alanyi ÁFA mentesség választásának a max.határösszege. Ha efeletti a bevételed, akkor ÁFA alánnyá válsz, ami a bevallásokat és nyilvántartásokat is tekintve szintén plusz procedúra. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-11-16 11:21
Pont: 33
Téma: Duplajárulék teher kilépő esetén

Sziasztok!

Lehet, hogy sokan nem fogtok velem egyetérteni, de amikor pl. minimum a minálbérután után van egy vállalkozónak, vagy társasvállalkozónak járulékfizetési kötelezettsége, akkor az osztószám minden járulékos dolognál 30 nap. Így van ez az eho-nál és a TB járulékoknál is. ugyanez vonatkozik tehát a 30-as osztószám akkor is, ha a vállalkozó nem meri csak a minimálbér (65.5ooFt/hó) után fizetni a járulékot, hanem bevállalja a minimum járulékalap utánit (2006:125.000 Ft/fő/hó, 2007: 131.000 Ft/fő/hó), az osztószám akkor is 30. (pl.Tbj.28.§.(2).

Nem hiszem, hogy a minimum járulékalap számítása ebből a szempontból más lenne egy társasvállalkozó, vagy munkavioszonyos dolgozó tekintetében. 

Mivel a 131.000 Ft, az egy minimum járulékalap, s ha a cég a dolgozó után akkor is ezután fizet ha a dolgozónak nincs annyi havi bére, akkor 131.000 Ft/ hó után kell fizetni akkor is ha a hónap 28, vagy éppen 31 napos.  Tehát ha az ilyen dolgozó aki után a munkavállaló mimimum a minimum járulék alap után vállja a járulékfizetést, s a hónap pl. munkaviszony megszűnés esetén nem teljes hónap akkor szerintem a 131.000 Ft /30 szorozva az adott hónapban munkaviszonyban töltött napok számával. A munkaviszonyban, biztosítotti jogviszonyban töltött idő mindig naptári nap és független a TB naptár munkanapjaitól, vagy a fizetett ünneptől stb.

Úgyhogy szerintem ha ez a dolgozó 2006-ban pl. egy 30 napos hónapban számolt le, akkor helyesen jártál el, ha mondjuk 31-es, akkor is csak elenyésző a különbség. Viszont ha ennek a leszámoló dolgozónak pl.járt végkielégítés, szabadságmegváltás,stb., s ezzel együtt már több volt a tényleges TB járulékalapja, mint az adott hónap arányos minimum járulékalap, akkor nyilván a tényleges, s egyben magasabb járulékalap után kellett a levonásos és fizetendő járulékokat megállapítani. 

JazminZs fogadta el, ekkor: 2007-11-13 12:25
Pont: 25
Téma: Bérszámfejtés

Szia!

A te bérprogramod nagyon jól számolt, aki év elején bevitte a törvényes napok számát és a törvényes órák számát a bérprogramba az vélhetően már év elején észnél volt, így észre vette, hogy a TB naptár októberre 23 nap, novmberre 22 törvényes nappal számol, holott a munkanap áthelyezés ebben a két hónapban nemcsak hónapon belül volt, ehát októberben a törvényes nap 24 nap (23+1 fiz.ü.), törvényes óra napi 8 órásnál 192 óra., novemberben a törvényes nap 21 (20+1 fiz.ü.) törvényes órá 8 órásnál 168 óra.

Nekem a programozóm év elején, mikor a január első napjaiban történt leszámolás miatt gyorsan aktualizálni kellett a bérprogramot, abban maradtunk, hogy a különböző formában, más-más munkaidőben, és más-más bérezésű havídíjas, órabéres,stb)  számfejtési paraméterlapokhoz a számfejtési naptárat majd én beviszem. Én előkaptam a 2007-es TB naptárt, annak alapján berögzítettem a törvényes napokat és törvényes órákat, amivel most jól megjártam. A tulaj tudni akarta a pontos októberi bért, a jelenlétiket megkaptam még okt.31-én, így du. nekiálltam számfejteni 4 céget, ahol havidíjas,óradíjas, részmunkaiidős, teljes munkaidős vegyesen van. Nagybbőszen ki is nyomtattam, mikor ránézek az egyik havidíjasra és látom, hogy több a bruttója, mint a havidíja, holott nincs túlóra, jutalom stb. Rögtön rájöttem, hogy a TB naptár szerinti törvényes időkkel van a baj a számfejtés vezérlésnél.!  Úgy, hogy mire átírtam a számfejtés vezérlést, s újra számfejtettem mindenkit, szépen ott ültem 31-én este fél tízig.

A havidíjas nem kaphat októberben több fizetést, novemberben pedig kevesebbet, mint a havi díja. Az órabéreseknek azt a ledolgozott és fizetett ünnep óradíjat kell, hogy megkapják, amit ténylegesen teljestítettek: tehát okt-ben 192 óra díjazott órajuknak kell lenni, novemberben pedig csak 168-nak.  Nyilván más a helyzet a kereskedelemben, ahol egyébként is dolgoznak szombaton a legtöbb helyen  és a folyamatos műszakosoknál, a folyamatosan nyitvatartókná, rájuk a munkanap áthelyezés is másként vonatkozik. 

stamasi fogadta el, ekkor: 2007-11-07 15:28
Pont: 25
Téma: Munkavállaló bérlet térítése

Sziasztok!

Szilvivel egyetértve, annyit tennék hozzá az ÁFÁ-hoz, hogy valóban nem vonhatja le a kifizető a kifizető nevére szóló számla alapján sem a számlában lévő ÁFÁ-t, mert ha a munkáltató veszi a fáradságot és minden dolgozója részére kiszámlázza pl. (táv.busz-nál 20%, vasútnál 14 %) dolgozói térítést, s úgy gondolja, hogy mint közvetített szolgáltatást adja tovább ezért az összegért, akkor sem vonható le az ÁFA, mert ugyan az ÁFA tv. nem határozza meg az irreálisan alacsony árat, de mint tudjuk az 50 % alatti árat irreálisnak minősítik. A munkáltató pedig nem kérhet a dolgozótól a 20, illetve 14%-nál többet a munkábajárás utazási szolgáltatás "közvetítéséért", mert az Mtv. kötelezi a munkáltatót a munkábajárás utiktsg megtérítésére. Ami a munkáltató választásától, illetve a munkavállalóval történt megállapodásnak megfelelően lehet a bérlet, vagy jegy teljes értéke, vagy kizárólag a kormányrendeletben szereplő mérték (80%, 86%, saját gk-nál 9 Ft/km.) 

Lkarcsi45 fogadta el, ekkor: 2007-11-06 16:24
Pont: 17
Téma: Alanyi mentesség értékhatára

Bocsánat, lehet, hogy fáradt vagyok, de figyelmetlenül olvastam a kérdést!! Csak a 4 milliót néztem, nem az alanyi mentes határra, gondoltam, hanem , a 4 milliós ÁFA alap bevételre, ahhoz, hogy a visszaigányelhető ÁFA visszaigényelhetőe, s itt mi számít a 4 millióba.

Teljesen igazad, az alanyi menteseknél ez nem játszik, ő a tárgyieszközét is alanyi mentesként adja el. Mégegyszer bocs! 

bozferi fogadta el, ekkor: 2007-11-05 13:39
Pont: 10
Téma: Alanyi mentesség értékhatára

Szia Ani!

Na ez nekem valóban új, merthogy értékesítés és nem ÁFA hatályán kívüli. Megadnád, hol ír erről az APEH? Előre is köszönöm! 

bozferi fogadta el, ekkor: 2007-11-05 13:38
Pont: 10
Téma: Alanyi mentesség értékhatára

Szia Feri!

Nem az az érdekes, hogy egyéb bevételnek számít-e, hanem az, hogy a kártérítést ugyan te kapod, de te semmiféle számlát nem bocsátol ki róla, se tárgyimenteset, se semmilyet, amit az ÁFA analitikádban bármely ÁFA alapnál szerepeltethetnél. Tehát az előző válaszadókkal egyezően, biztos, hogy nem veheted figyelembe. 

Pl. ha tárgyieszközt adsz el, az is egyéb bevétel, ugyanakkor te bocsátod ki róla a számlát, aminek van ÁFA alapja, stb, s az beszámít a 4 MFt-ba.          

/Utólag korrigálok, félreolvastam a kérdést, Ani hívta fel a figyelmem!  Természetesen az alanyi mentes értékhatárba az alanyi menteseknél a tárgyieszköz értékésítése sem tartozik a  milliós határba. /  

bozferi fogadta el, ekkor: 2007-11-05 13:38
Pont: 10
Téma: Fizethető osztalékelőleg?

Az osztalék előleg SZJA-a 25% forrásadós, amit majd a magánszemély jövedelemigazolásába is csak osztalékelőlegként kell szerepeltetni, s nem osztalékként. Az osztalékra vonatkozó adózás (25%, 35%, feltételek esetén 14 % százalékos eho) abban az évben lesz, amikor már pl. a 2007-es beszámoló elfogadásakor jóváhagyják a kifizetésre meghatározott osztalékot. Azt viszont tudatosítani kell az osztalékelőlegben részesülővel, hogy bizony, ha az általa felvett osztalékelőlegből mégsem lesz aztán annyi osztalék, akkor bizony a különbözet után neki külön fizetési kötelezettsége keletkezik!  A közbenső mérleget, - melynek megléte egyik feltétele az osztalékelőleg jóváhagyásnak - a taggyülésnek kell jóváhagynia. Ha minden tag javára jóváhagyják az osztalék előleg összeg mértékét, attól még nem köteles minden tag fel is venni azt. Természetesen, ha a többi tag is akarja az osztalékelőlegét, akkor azt az ügyvezető tag nem szabhatja meg, hogy a többinek nem fizeti ki, csak saját magának.

Az ügyvezetőnek annyi szerepe is van még az osztalékelőleg, az osztalék kifizetés jóváhagyásánál, hogy neki bizony, mint ügyvezetőnek nyilatkoznia kell, hogy a kifizetés esetén a vállalkozás nem kerül "fizetési nehézségbe". Attól, hogy egy 3 milliós törztsőkéjű cégnek van akár 200 milliós saját tőkéje, még nem biztos, hogy van likvid pénzeszköze osztalékelőlegre,stb. 

Szerintem az osztalékelőlegként jóváhagyott összeget számvitelileg sem írjuk elő a döntéssel egyidejűleg pl. a rövid lejáratú kötelezettségek között, hanem amikor a tag felveszi, a neki egyébként taggyűlés alapján jóváhagyott osztalékelőleget, akkor azt a taggal szembeni követelésként könyveljük és tartjuk nyilván, majd évvégén, mikor a taggyűlés jóváhagyja a végleges osztalékot, akkor azt könyveljük a tagokkal szembeni kötelezettségekre, s ha az illető már vett fel osztalékelőleget, akkor a taggal szemben a felvételkor könyvelt követelés összegét, átvezetjük a kötelezettségek számlára (tehát beszámítjuk) a jóváhagyott osztalék összeg mértékéig.  

Egyébként madora és validas válaszai teljesen korrektek.  

494 fogadta el, ekkor: 2007-10-29 09:23
Pont: 20
Téma: bt kültag elment dolgozni

Szia!

Ha a kültag, aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködő (főfoglalozású) társasvállalkozó volt eddig, ha a máshol lévő munkaviszonyában legalább heti 36 órás, akkor most a vállalkozásban munkaviszony melletti társas vállalkozó lesz, akire nem vonatkozik a minimálbér,stb,megkötés, mint korábban a főfőgl.társasvállalkozói mivoltában.

Azon kívül, hogy jelented a biztosítottak bejelentő nyomtatványon a változást, természetesen a 0708M bevallásokban is jelezned kell a jogímváltozást (jogcamkód), ha ez a változás hónapközben következett be, akkor pl. az adott hónapon belül a 0708M bevallásban (járulékos) külön külön lapon kell közölnöd az adatokat jogcím szerint. Ha, mint főfogl.tagnak nem érte el a tagijövedelme a havi 131.000 Ft-ot, de a vállalkozás ezt vette járulékalapként, mint minimum járulék alapot, s a jövedelemszerzés jogcíme hónap közben változott, akkor a minimum járulékalapot a főfogl.társasvállakozói idejére ne felejtsd el arányosítani. Ha nem vette fel a minimálbérnek megfelelő összeget sem (attól kevesebbet vett fel, vagy semmit), s a cég nem vállalta a minimum járulékalap utáni járulékfizetést (131.000Ft), akkor minimum a minimálbér után kellett járulékot fizetni, ha hónap közbeni a változás, akkor ilyenkor is arányosítani kell.

Rendelkezned kell a munkáltatójától hozott igazolással (az ehó-t a munkavsizonyos munkáltató fizeti, munkaideje,stb.)  vonatkozásában, mert egy ellenőrzés alkalmával ezt fel kell tudni mutatni.

 

Incike fogadta el, ekkor: 2007-10-28 10:27
Pont: 10
Téma: Arányos szabadság számítása

Sziasztok!

Most már annyira, mennyire, hogy Munka tv. és bírósági, stb. esetek olvasása. S na most figyeljetek: az Mtv.magyarázata Complex DVD jogtár, példával.: X.Y.   április elsejétől ment el egy helyre dolgozni, jár neki vakok pótszabadsága, stb, de természetesen időarányosan. A munkáltató a munkavállalóval a munkábaállást követően kell, hogy közölje a járó éves/időarányos szabadságát. Tehát X.Y-nak adott évre járó  időarányos szabadság számítása:  járó összes éves szabadság/12-velx 8-al. tehát még mivel hónap első napjával kezdődött a munkaviszony, mégcsak az éves naptári napok, meg adott év várható munkaviszony (dec.31-ig) naptári napokkal sem szórakozik, simán hónapra számol, 0,49 alatt lefelé kerekíti a napot, 0.50-től felfelé. 

Ez a megoldás viszont mégiscsak arra enged következtetni, hogy ha hónapokkal oszt, akkor ha nemcsak évközben, hanem hónap közben is kezdődött a munkaviszony, akkor nem hónappal, hanem naptári nappal számolom az arányosan járó napok számát.

De szerintem mindenképpen célszerűbb a naptári napokkal, vagy valóban teljes hónapokat tekintve a hónapok számával számolni, mint munkanapokkal.   Ha az elvi (TB naptár szerinti) munkanapokkal számolunk, hát azt még csak meg lehet jegyezni, hogy mondjuk az adott év elvi munkanapjainak száma, ahogy írjátok 261 nap. De, ha hirtelenjében azt kell megmondani, hogy mondjuk junius 21-től, dec.31-ig hány munkanap van, tehát mondjuk mi a szorzó, akkor azért kell nézegetni valamit rendesen, s nem biztos, hogy TB naptár akad hirtelenjébe az ember kezébe.

Szerintem nincs rá egyértelmű törvényi rendelkezés, vélhetően a legegyszerűbb módszert kell alkalmazni, lásd pl. hónapok számával való osztás,szorzás, ha teljes hónaptól, vagy teljes hónapig dolgozott a dolgozó.  Az is biztos, hogy akárhogy számolódik ki, az nem lehet kevesebb, mint amit a munkavállaló is kiszámol a naptári napok alkalmazásával, TB naptár nélkül.

Üdv. 

stamasi fogadta el, ekkor: 2007-10-27 00:05
Pont: 22
Téma: Munkaszerződést ki írhat alá?

Szerintem a gáz akkor van, ha a munkaszerződést, de méginkább munkaviszony megszüntetésre vonatkozó felmondást, közös megállapodást, rendkívüli - esetleg nem a munkáltatói jogkörgyakorló (esetetetkben ezek szerint az ügyvezető) írta alá. Elméletileg a nem a munkáltatói jogkör gyakorló általi munkaviszony megszüntetés, az nem az. 

Általánosságban a szabadságengedélyeket (már ahol van!) a közvetlen munkahelyi vezető szokta jóváhagyni, míg a leszámolási iratoknál is elmegy, ha egy aláírásra feljogosított személy írja alá. Ez az irat viszont nem lehet maga a szerződés, illetve annak megszüntetésére vonatkozó irat.

Az is igaz, hogy normál esetben, ha egy vállakozásnak több képviselője (ügyvezetője) van, akkor a társasági szerződésben rögzíteni kell, hogy közülük ki a munkáltatói jogkört gyakorló, ahol egy képviselő/ügyvezető van ott nyilván ő az, viszont a képviselő munkáltatói jogkör gyakorlásával feljogosíthatja/meghatalmazhatja az adott cég valamely dolgozóját. 

Mivel a munkaszerződésnek, vagy mellékletének tartalmaznia kell a szerződéskötéskor, hogy ki a munkáltatói jogkör gyakorlója, s ha az névszerint szerepelt és változik a személy, a munkavállalót tájékoztatni kell, ha úgy volt meghatározva, hogy pl. az üzemvezető, akkor nyilván a mindenkori üzemvezető az adott dolgozó esetében a felhatalmazott munkáltatói jogkörgyakorló.

Egy biztos a munkáltatói jogkörgyakorló vagy valamelyik képviselő, vagy általa (papíron is) fel/meghatalmazott dolgozó. Tehát, nem a kiadott iratok másolatait (nálatok lévő példányát) kellene utólag aláírattatni az arra illetékessel, hanem "előkaparni" azokat a meghatalmazásokat, ami alapján adott papírt más és nem a társasági szerződésben megnevezett ügyvezető/képviselő írt alá.

tothkornelia69 fogadta el, ekkor: 2007-10-25 22:11
Pont: 10
Téma: végkielégítés-

Szia Viki!

én is ajánlanám figyelmedbe a Szilvi által feltett cikket, azzal, hogy a Munka Törvénykönyv 85./A.§. szól a munkáltatói jogutódlásról, s könnyen lehet, hogy a tulajnak igaza van. A cikkhez annyit tennék, hozzá, hogy a munkáltatói jogutódlásnál is ugymond az átadás napjáig a dolgozók járandóságait el kell számolni. A ki nem adott/vett szabadság tekintetében a volt és leendő munkáltatók megállapodhatnak, hogy az időarányosan ki nem vett/adott szabadságokkal mi legyen. Tudtommal nincs tiltás sem az átvivésre, sem pedig arra, hogy az időarányosan még meglévő szabadságot esetleg az átadó munkáltató szabadságmegváltásként kifizesse. Bár a dolgozó munkaviszonya nem a szokásos módon szűnik meg az átadó cégnél, mert nincs munkáltatói rendes,vagy rendkívüli,vagy közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés.

Ugyanakkor, amit hozzáakartam tenni a cikkhez az az,hogy a dolgozó nevére az átadás napjára vonatkoztatott minden olyan papírt ki kell állítani, amit az egyébként leszámoló munkavállalók esetében kiállítunk. Én a papírokra megjegyzésként beszoktam írni,hogy munkáltatói jogutódlás miatt szűnt meg adott munkáltatónál a munkaviszony. Az adóigazolás, TB igazolvány, MIL-lap,  bírósági letiltás iratok eredeti példányát már magának a jogutód munkáltatónak adok át, a munkaszerződés egy másolati példányával együtt. A járulékigazolást, eü.szolg-hoz igazolás, munkanélkülihez igazolás eredeti példányát magának a dolgozónak adom át, valamint adok nekik másolatot abból, amiből az eredeti példányt a munkáltatói jogutódnak adtam. 

Megteszem a biztosítotti változásbejelentést az APEH-hoz, s adok róluk majd nyenyit, valamint az aktuális utlsó 0708M bevalláson jelzem a munkaviszony megszűnés időpontját. Az időarányosan igénybe nem vett betegszabadság sem veszhet el a jogutódlásos átkerüléssel. 

A munkáltatói jogutódlással átkerült dolgozók többek között a végkielégítés szempontjából is az eredeti munkaszerződés (tehát a jogelődnél kötött!) szerinti időponttól jogosultak az új helyen is végkielégítésre, lehet,hogy ez az eredeti munkaszerződés is tartalmaz már olyan kitételt,hogy végkielégítés szempontjából a figyelembe vehető idő:pl. 2001.11.01-től kezdődően számítandó.

Én magam is, 8 év alatt már a harmadik cégnél dolgozom úgy, hogy mindig munkáltatói jogutódlással voltam kénytelen átkerülni egy másik cégbe.

Ha neked kell foglalkozni az átadó cégnél ezzel, akkor ajánlom kérd a képviselőtől/ügyvezetőtől a munkáltatói jogutódlásra vonatkozó megállapodást, ami a két cég között jött létre. Létezni-e kellene az átadást megelőzően min.15-nappal olyan tájékoztatásnak, ahol a dolgozókat tájékoztatják a munkáltatói jogutódlásról,stb.

Tehát, ha az eszközök eladása,egyben munkáltatói jogutódlással is párosul, akkor bizony a tulaj-nak (egy pár kritériumnak azért még meg kell felelnie!!), lényegében igaza lehet. 

potoczki fogadta el, ekkor: 2007-10-23 12:49
Pont: 10
Téma: aláírás a bevallásokon

Kedves Kata! 

Rendesen ideges lettem,  hogy azt írod, X-el jelölöd, hogy te vagy az aláíásra jogosult. Én sosem jelölöm, pedig több cég részére én vagyok az elektronikus bevallás beküldésével fel/meghatalmazott. De vannak cégek, akiknek a saját képviselőik regisztrációjával küldöm el a bevallást, ott sincs x. Előkaptam egy ÁFA bevallást: szerintem az x-elés akkor van: ha az illető állandó meghatalmazott (ami nem tévesztendő össze a simán elektronikus                                                                                                                                                 bevallásra meghatalmazottsággal)

                                                                                           ha az aláíró eseti meghatalmazott és a meghat.-zását csatolja

                                                                                           ha pénzügyi képviselő.

Az elektronikusan küldött bevallások aláírása, aláirattatása tekintetében szerintem minden adóbevallást összeállító saját maga ítélheti meg, hogy akár tudomásulvétel, stb.oknál fogva aláirattatja-e a kinyomtatott bevallást, sőt akár azt is, hogy egyáltalán kinyomtatja-e.

 Én személy szerint azokat a lapokat a bevallásból,amin van adat ki szoktam nyomtatni (0708M-et nem) és rátűzöm, az elfogadó nyugtát. Volt olyan bevallásom, amit kinyomtattam,elküldtem,kinyomtattam azon értesítést, hogy a bevallást beadtam és gondoskodnak a továbbításról - ez mind meg volt nyomtatásban, amikor egyszercsak mikor rendbeszedték az eBEV-et, több bevallást is olyan hibalistára tett, hogy a hiba oka: nincs hiba. Mikor sorba szedtem az egyes cégek bevallásait, hát kiderült, hogy az egyiknek egy bevallása hiányzik, pedig igazoltan elment. Reklamáló levelet írtam a kormányzati portál-hoz, megküldve nekik a visszaigazolásokat is. ők ígéretet tettek, hogy utánna néznek. két hét után sem találták meg, mi volt a hiba és hova lett a bevallás. Írtam az APEH-nek és elküldtem nekik is, amit a kormányzati portálnak. Ők is meglepődve szemlélték a dolgokat. Utólag újból beküldtem az eltűnt bevallást és írtam az APEH-nek, hogy semmiféle mulasztási,egyéb büntivel nem nagyon szeretnék emiatt  találkozni.  A lényeg a lényeg: ha nem lett volna kinyomtatva az elküldésből és beérkezett üzenetekből az eredeti beküldési igazolás,- három hónap múlva, mikor kiderült az eltűnés , büntetés nélkül nem hiszem, hogy megúsztam volna az egészet.  Azt mondanom sem kell, hogy időközben az értesítési tárból ezek az értesítések már törlődtek. A legbiztosabb nyilván, magának az e-BEV nyugtának a kinyomtatása, de az az e-BEV is sokszor nem működik, pont amikor a bevallást küldöm. 

Azóta már látom, hogy az APEH is feltette tájékoztatásként, hogy az adózó akkor tesz eleget bevallás beadási kötelezettségének, ha az e-bev-ben is meggyőződik annak beérkezéséről.  

 

 

 

stamasi fogadta el, ekkor: 2007-10-20 12:13
Pont: 8
Téma: Megbízási szerződés ???? Lehetőség?

Mária válaszát megerősítendően, annyit emelnék ki : hogy a megbízási díj (Ptk-s:egy ügy ellátása) önálló tevékenységből származó jövedelem, amibe beleszámít pl. esetedben a számított óradíj és amit esetleg költségtérítésként kalkuláltok. Tehát egy összeg van, amin belül a te nyilatkozatodtól függ, (ami nem lehet több költségre tett nyilatkozat,mint az összeg 5O%-a!), hogy a kifizető az adóelőleg/járulék megállapításánál az össz.díjból mennyit vesz adó és járulékalapnak. Ha magasabb költséghányadról nyilatkozol, mint 10% és a bavallásodkor kiderül, hogy ezzel a megbízásos bevételeddel szemben mégsem tudsz annyi költséget hitelt érdemlő módon elszámolni, akkor bizony a valótlan nyilatkozat miatt un.büntető adó és eho fizetési kötelezettséged keletkezhet.

De ha egyébként van egyéni vállalkozásod (heti 36 órás munkaviszony mellett), akkor minden bizonnyal inkább egyéni vállalkozóként lenne célszerű felvállalni ezt az alkalomszerű feladat elvégzését és nem pedig megbízásos jogviszonyban. A kifizetők is jobban szeretik, ha egy egyéni vállalkozós számlát kell könyvelniük, mint, hogy olyan megbízási szerződést kötni, ami valóban megfelel a megbízásos jogviszonynak, utólag a kifizetéskor nyilatkoztatni kell a megbizottat, hogy fizetik-e utánna máshol az eho-t (erről igazolás!!), van-e máshol heti 36-órát elérő munkaviszonya, milyen költség hányadról nyilatkozik a megbízott, ez alapján a kifizetőnek el kell bírálnia, hogy akkor ezáltal a megbízott biztosítottnak minősül-e, anyja neve hatpéldányban,stb. Ha igen be kell jelentenie az APEH-hoz, s egyben ki is kell jelentenie, 0708-as bevallást kell róla adni, s nem sorolom tovább a plusz adminisztrációs elszámolást.Több adminisztrációs baj van vele, mint egy munkaviszonyossal!

Mint egyéni vállalkozó - mivel már ezt gyakorlod - biztosan kitudod kalkulálni, hogy mennyiért éri meg neked annak a valamilyen feladatnak a  elvégzése. Ráadásul, ha vállalkozóként annyi összegben tudtok megállapodni, mint amennyibe te nekik biztosított megbízottként kerülnél,-, akkor a vállalkozásodból jobban leköltségelve és kevesebb adó,járulék megfizetéssel tudnál a pénzednél maradni.

 Ha megbízásos jogviszonyban kapod a pénzed, akkor annak a bruttó összege nálad bevétel, s vagy a 10%-át számolod költségnek bizonylat nélkül, vagy bizonylatokkal a tényleges költségeidet (ebben az esetben bevételi és költségnyilvántartás vezetésére vagy kötelezett!, a 10%-os költséghányad alkalmazásánál külön nyilvántartást nem kell vezetned, elegendő a kifizető "jövedelem igazolása" a bevallásodhoz.) a különbözet összevonandó jövedelemként összeszámítódik a munkaviszonyból, a vállalkozói kivétből keletkező jövedelmeiddel, s ezek együttes összege összevonandó jövedelemként adózik. 

galliba fogadta el, ekkor: 2007-10-19 22:12
Pont: 25
Téma: Osztalékelőleg EVA alatt eredménytartalékból

Az osztalék előlegnek fix (25%) SZJA kulcsa van, nem vizsgálandó a saját tőke és kifizetésre jóváhagyott osztalék egymáshoz mért aránya. Azt, hogy a majd rendes beszámoló elfogadáskor jóváhagyott osztalék (aminek egy része, vagy attól több, vagy pont annyi) előlegként már kifizetésre került, az az adó százaléka szempontjából nem feltétlenül lényeges. A beszámolót január 01 és majus 30. között lehet leginkább elfogadni - megszűnést, átalakulást,stb.kivételével -. A beszámolóban már az eredménytartalék, mérlegszerinti eredmény az osztalék kifizetésre jóváhagyott összeg levonásával megállapított összeg kerül. Tehát saját tőke az, ami ami a mérlegben a vonatkozó (tárgyévi) a saját tőke összegeként szerepel. A jóváhagyott összeg/saját tőkévelx100=% arány, vagy a saját tőke összege szorozva 0.3-al = 25%SZJA-val kifizethető osztalék, az efeletti rész 35%-kal. Ha volt osztalék előleg akkor a tényleges osztalék kifizetésekor meg kell állapítani a tényleges osztalék összegre az SZJA-t  (be kell számítani a már osztalékelőlegkor levont SZJA előleget!) és a különbözetet kell még rendezni az osztalékban részesülővel. S mindenképpen akár 25, akár 35 %-kal SZJA-zik a jóváhagyott osztalék, az után van %-os EHO (14%), annak függvényében, hogy az illető személy mennyi eü.bizt.járulékot fizetett már az évi 450 ezer forinthoz képest!.

osztalék SZA kulcs megállapításához mindig a beszámolás időszakára vonatkozó saját tőke és kifizetésre váró osztalék arányát kell vizsgálni. Ahhoz, hogy év közben osztalékelőleget hagyjon jóvá a társaság, ahhoz évközi közbenső mérleget kell készíteni. Az, hogy a jegyzett tőke és az eredménytartalék pozitív, míg nem biztos, hogy jóváhagyható osztalékelőleg kifizetés!? Mi van, ha az idei, tárgyévi számított eredmény:veszteség?,stb. A saját tőke minimum a jegyzett tőke, eredménytartalék,mérlegszerinti eredmény összege. Ennek a 30 %-a fizethető 25%-kal. Ha 2007-től vagytok EVÁ-sok, akkor az összeg, ami a 2006-os beszámolóban az eredménytartalékon és pozitív összegként a mérlegszerinti eredményen szerepelt, annak összege az EVÁ-s időszak alatt csak osztalék SZJV-val és feltételesen százalékos eü.hozzájárulás levonásával fizethető ki. Az az adózás utáni eredmény, ami már az EVÁ-s időszaktól keletkezett nem osztalék SZJA-zik, mert az EVA kiváltja. 

bilanics fogadta el, ekkor: 2007-10-16 12:09
Pont: 200
Téma: Társaság kiválása

Szia Mateker!

A teljesség igénye nélkül: Hajól értem van egy átalakuló cég, ami az "A" KFT. az Átalakulás módja: kiválás, ami azt jelenti, hogy az "A" Kft működik majd tovább a kiválást követően, s a kiválás cégbírósági bejegyzésével létrejön egy új (de egyben bizonyos fokig jogudód ) "B" Kft.

Először is a döntéshez célszerű elkészíteni egy évközi mérleget (azért évközit, mert ha jól emlékszem a döntéshez nem lehet 3 hónapnál régebbi mérleget használni). Ez mint minden más évközi mérleg, nem jelenti azt, hogy az évvégén szokásos tételeket is könyvelni kellene, vagy lehetn. Az értékcsökkenés elszámolása, az viszont egyáltalán nem évvégi dolog egyébként sem. A különböző nem realizált árfolyam különbözetek, értékvesztések,stb.elszámolása az valóban csak mérlegfordulónapon.

Az "A" KFT-nek ilyen értelemben nincs mérlegfordulónapja, mert folyamatosan működik tovább, akár bejegyzik a kiváló céget, akár nem. Nyilván egy három hónappal nem régebbi időpontra célszerű úgy kihozni a főkönyvi kivonatot, hogy a közbenső mérleghez, ami a vagyonmegosztás tervezet alapja,- hogy minél kevesebb korrekciós tételt kelljen külön papirozgatni a mérlegtervezethez. Szerintem senkinek nem fogják a fejét venni, ha az időbeli elhatárolásokat technikai könyveléssel erre az időpontra rendezi a cég, a következő nappal pedig technikai könyvelésként visszavezeti.

Ezen mérleg legalább háromoszlopos formában kell elkészíteni, ugyanígy hozzá tételesen a vagyonleltár tervezetet. egyik oszlop az "A" átalkuló társaság fordulónapi adatival. másik oszlop "A" maradó cég vagyon mérlege hármadik oszlop a "B" kiválással létrejövő. Az, hogy az "A" társaság tulajdonosai tulajdonosok lesznek a kiválással létrejövő cégben is, az annyi, hogy az "A"-ban eddig volt mondjuk 100 egység jegyzetttőkéje, ezentúl meg az "A"-ba lesz 50 meg a "B"-be is ötven, vagy tök mindegy milyen arányban. Pótlólag a tagnak akkor kell jegyzett tőkét befizetni, ha a megosztandó jegyzett tőkét nem lehet úgy megosztani a két cég között, hogy meglegyen a minimum jegyzett tőke.(de 09.01-től ez már nem kérdés, mert 500 ezer forint az alsó határ, eddig minimum 3 milla volt, úgy hogy ez nem lehet gond. A későbbi viták érdekében is célszerű a vagyonmérleg tervezetet teljesen tételesen felsorolni. Én ezt tettem, kezdve az eszközöktől (egyenként) a szállító, vevők (partnerenként), a különböző tartozások APEH, helyi adó,stb.bontásban, és ezek is ketté szedésre kerülnek, melyik marad a maradónál és melyik kerül a kiválással létrejövőhöz.,ugyanígy az elhatárolások, ha vannak.

Majd amikor a cégbíróság bejegyzi a kiválást, akkor arra a fordulónapra el kell készíteni az "A" cég közbenső mérlegét- végleges vagyon mérleg, ehhez végleges vagyonleltárt s ezen is le kell vezetni a megosztást, kihez mi, lehetőleg a vegyonmérleg tervezet szerinti arányokat, megosztási megállapodás elvét tartva. Nyilván a végleges vagyonmérleg, vagyonleltár számai már összetételükben összegükben nem is fognak hasonlítani, de az elvet, arányokat akkor is tartani kell. S ezzel egyidejűleg el kell készülni külön-külön az egyes cégeknek a vagyonmérlegének és vagyonleltárának. Itt a kiválással létrejövő az eszközeit akár át is értékelheti, stb.

Egy biztos, az átalakuló/fennmaradó cég a főkönyvi könyvelését mindvégig folyamatosan vezeti, a kivált cégnek átadott eszközöket, forrásokat a saját könyveléséből,nyilvántartásából kivezeti, a hitelezőket, vevőket értesíti közösen a kivált céggel,hogy az a tartozás,követelése a patnernek a továbbiakban már nem az "A" társasággal szemben, hanem a jogutód "B" társasággal szemben fog fennállni. Ha az átadott vevő mégsem oda fizet, akkor a megosztásos megállapodásnak megfelelően kell ezeket a pénzeket a két cégnek egymással szemben rendezni.

Azzal, hogy a társaság az eszközeit egymás között megosztja, azzal nem valószínű,hogy üzletrészt szerez az "A" a "B"-ben. Az más kérdés, hogy ha a bejegyzést követően az "A" cég mint társaság vásárolja meg valamelyik tulajdonos üzletrészét, vagy tőkemelésként apportot visz be a "B" társaságba az "A" társaság eszközeiből, ami éppúgy lehet tárgyieszköz, mint készlet.

Most nem mélyültem még el a Gt-ben, de szerintem még most is úgy van, hogy a kiválásos átalakuláshoz kell a független (az állandó megbízott könyvvizsgálótól különböző) könyvvizsgáló, aki ezt az egy ügyletete könyvvizsgálja, tehát magát a kiinduló mérleget,vagyonleltárt, valamint a végleges mérleget, vagyonleltárt. Ahhoz, hogy a könyvvizsgáló meggyőződjön ezek valósságáról, kellenek a leltárak, amit adott esetben szúrópróbaszerűen meg is néz, alá kell tudni támasztani a követeléseket, kötelezettségeket, az elhatárolásokat a pénzeszközöket stb. Tehát azon kívül, hogy az évvégi zárás előtti tételeket nem könyveljük a főkönyvben, minden olyan leltározást el kell végezni, amit egyébként a normál mérleg összeállítása előtt megteszünk. Célszerű kiküldeni az egyelegközlőket az adósoknak, stb.

A kiválással létejött cégnek a részére a természetben fellelt átadandó eszközöket mindenképpen leltári átadás-átvétellel célszerű átadni, s ezen átadás-átvételi irat alapján kivezetni a maradó cég nyilvántartásábóé, már csak a későbbi viták elkerülése érdekében is. 

 A tao.tv.szerintem egyértelműen meghatározza, hogy mikor van/mikor mi minősülhet kedvezményezett átalakulásnak, ezt biztos,hogy betűszerint kell értelmezni.

A kiválással létrejött "B" cég a saját végleges vagyonmérlegéből, vagyonleltárából nyitja meg főkönyvét. Azért is célszerű a tételes vagyonleltár, még akkor is, ha nem kedvezményezett átalakulásról van szó, mert pl.én is a főkönyvben a vevő számlát nem egyösszegben nyitom, hanem vevőnként, az időbeli elhatárolást nem egyösszegben nyitom, hanem partnerenként külön,külön, stb. 

Tulajdonosok: Az átalakulás történhet akár úgy is, mint nálam volt: hogy gyakorlatilag az összes addigi tulajdonos tulajdonosa lett a kiválással létrejött cégnek is, ráadásul ugyanolyan arányban, mint ahogyan az előző cégben voltak, sőt ugyanzon összegű törzstőkével is. Pl. nevezzük "A" társaság jelenlegi törzstőkéje:5.000 MFT. Van 5 tulajdonos, mind az öt a teljes 5 millóval átmegy a kiváláskor a "B" cégbe. A maradó "A" cég úgy múködik tovább, hogy az 5 tagból két tag marad ebben a cégben is. Igen ám, de ezt csak akkor tehetik, ha a bejegyzési kérelemig ez a maradó két tag befizeti a cég minimum (3 milla) törzstőkéjét pluszban a maradó cégbe! S így gyakorlatilag van két olyan tulajdonos, aki mind a két cégben tulajdonosi hányaddal bír. a másik három fő az meg csak a "B" cégben tulaj már. 

Én egyébként a tárgyieszköz feladást: ÉCS, aktíválás, kivezetés,stb. havonta, minden hónap utolsó napjával számolom el minden cégben. Az időbeli elhatárolásokat, ha évközben pl. banknak kell adnom évközi mérleg és eredménykimutatást, hát a kért fordulónappal bizony technikai könyveléssel az elhatárolásokat bekönyvelem, aztán visszavezetem, mert így a főkönyvből (utólag is lekérdezhetőn) secc.perc alatt előállítható a mérleg és eredménykimutatás.  De tudok olyan könyvelőkről, akik minden hónapban könyvelik az elhatárolásokat oda-vissza, s még nem kifogásolta se könyvvizsgáló, se ellenőrzés. Az évvégi értékelés: az értékvesztés, stb. az valóban, csak a hivatalos normál fordulónappal számolódhat el. 

 Nem tudom segített ez az iromány valamit, egy biztos, ahol sokféle eszköz, alapanyag,tartozás,követelés van - elég gyilkos munka. De ha az excell-be egyszer bevivődik az összes azt már könnyen szét lehet másolgatni, a tervezetet át lehet szerkeszteni a véglegesre,stb.

metaker fogadta el, ekkor: 2007-10-15 16:53
Pont: 50
Téma: Készletből beruházás

Megtaláltam a szabályoknak és a cégnek is megfelelő megoldást. ÁFA fizetési kötelezettség a forgalmi érték után, időpontja a készlet ingatlanok befl-en beruházások közé sorolásának a napja. ÁFA fiz.köt.ÁFA tv.7.§.(1).c. pontja. Az átminősítéssel járó ÁFA fiz.köt.összege beruházás tartozik/ fizetendő ÁFA szla követel. S, ha a lakóingatlan bérbeadódik, akkor a bérlőnek való "birtokbaadás" napjával aktíválódik, s aktíváláskor a bekerülési érték része az aktíválásig felmerült aktíválandó eszközzel kapcsolatos le nem vonható ÁFA is.

 

melcsi62 fogadta el, ekkor: 2007-10-12 12:07
Pont: 100
Téma: Oktatáshoz kapcsolódó szállás

Az IFA-nak a számlán belül a számlakibocsátónál van jelentősége, mert neki van költségvetési fizetési kötelezettsége.

Az, hogy hová kell könyvelni, szerintem attól is függ, hogy kinek a nevére szól a számla: a hallgató nevére, vagy eleve a hallgatót foglaloztató cég nevére. Szerintem hasonló az eljárás, mint a munkábajárásnál.Ha a munkáltató vásárolja meg a bérleteket és a cég nevére szól a számla, akkor igénybevett szolgáltatás, ha a dolgozó maga veszi meg a bérletét és azt adja le elszámolásra, vagy a saját nevére szóló számlát hoz, akkor annak megtérítése (részben, vagy egészben) személyi jellegű egyéb kifizetés. 

tiba6 fogadta el, ekkor: 2007-10-11 10:32
Pont: 7
Téma: Gk. költségtérítés 0708

Szia!

Minden esetben beírom, mert csak a jogszabályi mértékkel kifizetett kiküldetési gk.km.térítést (ha megfelelel a vonatkozó ..) nem kell sem a munkavállaló jövedelemigazolásán szerepeltetni, sem pedig a 0708-as bevallásban. De a tag és akár más is, aki a munkáltatótól, kifizetőtől nem önálló tevékenységre tekintettel gk.km.térítést kap, az bizony a magánszemély bevétele - még akkor is, ha minden kifizetésnél leadja a nyilatkozatot: Nyilatkozat  a kifizetőtől/munkáltatótól (a társaság személyes közreműködésre tekintettel) származó bevétel adóelőlegének megállapításához a 2007.évben /APEH letöltések/. A kifizető akkor teheti meg, hogy nem von szja előleget, stb. az ilyen egyébként bevételnek minősülő összegből, ha az adózó a nyilatkozatában pl. az (1) pont C) bek.-ben a teljes összeg (felmerült költség) levonását kéri az SZJA elől.megállapításánál.

Minden évben a tagoknak, ha volt tagi jövedelmük, ha nem, a személyes közreműködés miatt kifizetett gk.km.térítését a bruttó összegben leigazolom a bevalláshoz szükséges (M30) nyomtatványon, mert azzal szemben gyakorlatilag, ténylegesen költséget csak ő számolhat el,  a kifizető pedig bevallást ad a kifizetett bruttó összegről, az SZJA előleg megállapításánál figyelembe vett jövedelemről, s beírja azt, hogy milyen nyilatkozat alapján annyi az SZJA előleg alapjánál szereplő összeg (teljes költségnyilatkozatnál pl. nulla), stb.

Egyébként  Marcsival értek egyet. 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2007-10-09 11:25
Pont: 4
Téma: Tárgyi adómentesség

Bocs! javasolnám még, hogy ezen túl a vállalkozóval a számlákat záradkoltasd, hogy melyek azok amelyek kizárólag ÁFA köteles tevékenységhez és melyek, amik kizárólag TAM tevékenységhez merültek fel, kerültekbeszerzésre,felhasználásra.Főleg,ha a bevallásért külső ember felel. Ha van olyan tárgyieszköze, amire a megosztás vonatkozik, arról célszerű egy táblázatos kimutatást készíteni, hogy melyik mihez használódik, s mikor mennyi volt a levont ÁFA, illetve évente rávezetni a végleges megosztást, mivel ezt tárgyieszköztől függően 5,10 éven keresztül kell játszani a feltételek fennállása esetén..

edina194 fogadta el, ekkor: 2007-10-06 07:11
Pont: 5
Téma: Tárgyi adómentesség

Üdv.Edina!

Nem tudom, hogy az egyszeresített könyvelésed számítógépes program, vagy kézi, esetleg naplófőkönyv. Ha kézi a naplőfőkönyvhöz tudom javasolni az eltérő színt. S nem akarom ismételtelni Böbe válaszát, de mivel ÁFA alany vagy az ÁFA analitikát eddig is vezetted.

A fizetendő ÁFA analitikából simán megállíptható bevalláskor, hogy mennyi volt az ÁFA köteles tevékenység (nettó) bevétele és mennyi a tárgyi mentes. Mivel még nincs előző évről arányszámod, most évközben a tényleges arányosítással tudod megállapitani az olyan költségek levonható és le nem vonható ÁFÁ-ját, ami nem kizárólag ÁFA köteles (mert az általánosságban levonható), vagy nem kizárólag a tárgyi mentes (mert ezen ktsg-ek ÁFA-ja nem vonható le, az ÁFÁ-san költség). Mikortól megkezdted a TAM.tevékenységet is, figyelni kell arra, hogy sok olyan költség van, amit egyértelműen nem lehet besorolni (s bizonyítani), hogy csak az egyik, vagy csak a másik: Pl. irodaszerek, nyomtatványok, telefon, internet, stb. Az ilyeneknek a levonható ÁFÁ-ját arányosítással kell megbontani. Nem tudom milyen gyakoriságú ÁFA bevalló a vállalkozó, de ha havi akkor évvégéig lesz mit arányosítgatni, ugyanis az arányszámot mindig év elejétől a bevallási időszak végéig kell megállapítani és a felmerült is-is számlák ÁFÁ-ját ezzel az arányszámmal megosztani.

Ha negyedéves bevalló vagy, s mint írod a vállalkozó mostanság kezdte el a TAM tevékenységet, ha már a 10.20-ig beadandó bevallást is érinti ez az arányosítás, akkor azt javaslom, hogy az ÁFA nyilvántartásban különböztesd meg az is-is számlákat, s ha az azokban felszámított ÁFA nem jelentős, akkor a mostani bevallásban azt is megteheted, hogy ezekkel az is-is számlákkal most nem foglalkozol, azok ÁFÁ-ját most nem osztod meg és nem helyezed levonásba. És így nem számolgatsz arányosítást most. ÁFA tv.megengedi, hogy a levonható ÁFA lehetőségemmel az adó elévülési időn belül később is élhetek. Ezzel ÁFA csalást nem követsz el.

Most meg már majd a IV.n.év jön, s így január 20-ig a teljes évre megcsinálod az ÁFA arányosítást. Az összes bevétel és Áfa köteles bevétel aránya alapján az évesen összesített is-is számlákban szereplő levonható ÁFA összeget megosztod levonhatóra és nem levonhatóra, az egyszeres könyvelésben pedig attól függően is könyveled a levonható és le nem vonható részt utólag, hogy a felmerült számlák egyáltalán kifizetettek-e, mert a ki nem fizetett számla ÁFA-ja levonásba helyezhető, de az ilyen számla a pénzforglami szemléletű naplőfőkönyvbe nem könyvelhető. Az is-is számlákat ugyanúgy megbontva könyvelném a felmerüléskor, mint a többit, de más színnel, vagy ha számítógépes, akkor megosztásos kóddal.

A végleges megosztási arányszámmal megállapított le nem vonható ÁFÁ-t könyvelném mínusz előjellel abban az oszlopban, ahová eredetileg bekönyveltem, és az egyéb költség oszlopban , xy.időszak ÁFA arányosítás megjegyzéssel. 

Felhívnám figyelmedet, hogy nemcsak a TAM.tevékenység megkezdése után felmerült költségekre vonatkozik a megosztás!! Lehet, hogy már korábbról van olyan eszköz, készlet a vállalkozás birtokába, amit ezen túl csak is és kizárólag TAM tevékenységéhez fog használni :ez pótlólagos adófizetési kötelezettséget keletkeztethet, stb. ÁFA tv .3.sz.mell.I. és tárgyieszközökre II.

 Ha már ez évvégén lesz végleges arányszámod, akkor azt a jövőévben /jelenlegi Tv.értelmében/ minden bevalláskor alkalmazhatod a megosztáshoz, de majd évvgén akkor is meg kell majd állapítani az adott évre vonatkozó arányszámot és az évközben alkalmazott arányszámhoz képest vagy pótlólag fizetendő ÁFÁ-d lesz, vagy pótlólag levonható, ahhoz képest, amit levonhatóként vallottál.

Én havi bevalló vagyok és tavaly évvégén októbertól jártam így egy a céggel, de az arányosítandó számlák ÁFA-ja nem összegű, úgy, hogy csak a decemberi ÁFA bevallásnál vettem őket figyelembe, így már a végleges arányszámmal, ebben az évben pedig minden hónapban azzal az arányszámmal számolok, s csak decemberben fogom a pótlólagos véglegest. Ráadásul tárgyieszközöm is van ilyen megosztásos.

Az ÁFA bevallásban az arányosítás miatt levonható ÁFA  összegre, illetve a pótlólagos (fizetendő/levonható/ adó bevallására is külön sor van. a kitöltési útmutató elég jó hozzá.

Üdv. 

edina194 fogadta el, ekkor: 2007-10-06 07:11
Pont: 5
Téma: járulék könyvelése

Nem egészen értem. Ha nem többes jogviszonyú személyesen közreműködő tag, tehát csak ebben a Bt-ben van biztosítotti jogviszonya és nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor csatlakozva "szedlacsekhez" az is kérdés lehet, hogy miből él, s ezt az APEH is könnyen megkérdezheti tőle. Az is igaz, hogy ha a vállalkozás úgy áll, akkor évközben (közbenső mérleg alapján) vehet fel osztalék előleget, évet követen osztalékot.

A nem többes jogviszonyú, személyesen közreműködő tag után a TB törvényt is figyelembe véve, véleményem szerint nem csupán a minimálbér után áll fenn a járulékfizetési kötelezettség ennél a tagnál, hanem a minimum járulék alap után, ami  2007-ben havi átlagban 131.000 Ft. (Tbj.27.§ (1). Ha ténylegesen nem veszi fel a havi átlag 131 eze forint bruttót, akkor a kötelező minimálbéren felüli járulékok (úgy a levonásos, mint a fizetendő) a vállalkozást terhelik. Ha nem a minimum járulék alap után fizeti a járulékot, könnyen lehet, hogy majd megszólítják mennyi, az annyi.

Egy munkavállaló esetében, akinek jogtisztán számfejtem a bérét és a bére nem éri el a bruttó 131.000 Ft-ot, a munkáltató a valós, kijött jövedelme után szankció nélkül fizetheti és vallhatja a járulékokat. Ugyanez viszont egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónál, egy főállású társasvállalkozónál már elég nehézkesen, de mindenképpen magyarázkodásra adhat okot. 

Ettől függetlenül: tegyük fel, hogy be tudja igazolni, hogy ő utánna csak a minimálbér utáni járulék fizetési kötelezettség van. Ha a minimálbért sem veszi ki: miből él?  Ha nem vesz fel tagi jövedelmet, hanem osztalékot, akkor meg azt nem értem miért ezt választották? Hiszen a minimálbér után mindenképpen (kivéve kieső idő) meg kell fizetni a levonásos és fizetendő járulékokat is. Ha számfejtésre kerülne részére a minimálbérnek megfelelő összeg, akkor gyakorlatilag csak a 18 % SZJ-val lenne több az adó,járulék fizetési kötelezettsége, mint így. Ha pedig osztalékot vesz ki, akkor ha az alacsonyabb kulccsal tudja kivenni (mert jó sok a saját tőkéje!) akkor is az osztalék SZJA minimum 20%, továbbá ezen osztalék után még további 14 % százalékos ehót is fizethet! Ez így együtt már 34%, ami jóval több, mint a 18% SZJA. És akkor még mielőtt az eredményből osztalék lehetne, először le kell társasági adózni. Tehát a letársasági adózott, különadózott eredmény terhére, vagy a már korábbi években leadózott (ha pozitív eredménytartalék terhére) eredmény terhére fizethet osztalékot, ekkora adó és eho vonzattal! Nem részletezem tovább az értetlenségemet, hogy miért nem veszi ki tagi jövedelemként legalább a minimálbérnek megfelelő összeget.

 

de válaszolva a kérdésre: Ha nem veszi fel a jövedelmet, akkor az un. levonásos járulékokat a költségvetési kötelezettség (46..K) növekedésével szemben a tagokkal szemben fenálló követelés (35-36...T ) növekedéssel szemben. (0,5%,8% nyugd.jár, 7% eü.jár,4% vállalkozói jár.)

A céget terhelő és költségként elszámolható járulékok könyvelése: költségvetési kötelezettség növekedés (46..K) és a személyi jellegű költségek számlákon belül (56..T) a járulék költségek növekedés (28%, tételes eho) Könyvelési dátum: a vonatkozó hónap utolsó napja

Az un.levonásos járulékokkal a tag tartozik a Bt-nek, tehát neki azt a BT kasszájába be kell fizetnie!

Én a személyesen közreműködő főállásu tag cégtulajdonos helyében inkább a jövedelem felvételét választanám, egyrészt jobban jár vele, mint ugyanolyan összegű osztalékkal, másrészt talán egy vagyonosodási, egyéb vizgálatnál könnyebb lenne magyarázkodnia.

Pontos főkönyvi számlaszám hivatkozást azért nem írok, mert szinte mindenki más és más számlatükröt alkalmaz. Ha mondjuk felvenné ténylegesen a minimálbérnek megfelelő összeget (számfejtve) és a vállalkozás a 131.000 Ft-ot vallaná járulékalapnak, akkor a minimálbérenfelüli járulékalap után levonandó és fizetendő TB különbözet a vállalkozás járulék költsége, de a minimálbérig számított levonásos járulékok mindenképpen a társas vállalkozót, azaz a személyesen közreműködő tagot terhelik, tehát az a számfejtett pénzéből le kell vonni.

monili fogadta el, ekkor: 2007-10-04 14:27
Pont: 50
Téma: béren kívül adható juttatás

Szia! Mivel az SZJA tv. már nem tartalmazza, hogy azonos feltételekkel.. stb.r
Szerintem: Ha a munkáltatónál az ilyen juttatásokat kollektív szerződésben, vagy eleve a dolgozóval kötött "béralkunál" a béren kívüli juttatást is "kikötötték", akkor azt annak megfelelően kell, hogy adja a munkáltató.. egyébként szerintem nem köteles adni minden munkavállalónak, stb., de nyilván megteheti, hogy valami belső munkaügyi szabályzatban, vagy valamiben előre megismerhető feltételek szerint adja, amit ad, akár minden munkavállalónak, akár továbbra is valamilyen elvek mentén más-más összegben.. r
Üdv.r

cecil59 fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 200
Téma: átalányadós ev.adózása 2011

Sziasztok! Az egyéni vállalkozó alapból biztosítottnak minősül.. Tehát TB járulék fizetésre kötelezett a jövedelme után, ami után TB járulékot kell fizetni, azután nem lehet 27% százalékos eho, ezt maga az EHO tv. zárja ki.r
Az átalányadós ev, alapból az átalányjövedelem után TB-zik, de minimum a minimálbér (garant.bérmin.) után, ha un. főfoglalkozású az ev. Üdv

bezi02 fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 10
Téma: EV iparűzési adó elszámolás

Szia! egyéb költség Üdv.

baumi67 fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 50
Téma: Gépjármű beszerzését növelő tétel?

Sziasztok! Könyvelőke fogadd, hogy a bekerülési érték része az az illeték is, és az eltérő megállapodás alapján vevőt terhelő eredetiségvizsgálat költség is, mert a számviteli tv. így rendelkezik.. a tulajdonjog változást 15 napon belül be kell jegyeztetni. Szerintem a a vevő cégnél az üzembe helyezés előtt felmerülő "költség" az a vagy.szerz.illeték és a megállapodás szerint vevőt terhelő eredetiségvizsgálat díja is.. és az üzembe helyezés érdekében történik.

47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

"(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],"..........
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,

Üdv.



Könyvelőke fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 10
Téma: EVA túlfizetés

Szia Manci12! Egyetértek az előttem szólóval, ha több volt befizetve előlegként és feltöltésként, mint az éves tényleges, akkor az az EVA bevallásban is megjelenik, mint követelés.. és az adófolyószámlán is túlfizetésként fog mutatkozni, ami visszakérhető, átvezettethető, vagy későbbinél beszámítod..r
Annyival egészíteném ki, hogy: azt azért gondolom szem előtt tartod, hogy a bevételi nyilvántartásos EVÁ-snak akkor is EVA bevétel/megszerzett bevétel az adott számla összege a számla keltét követően a 30-ik napon, ha az soha nem folyik be.. Tehát, ha azoknak a dec.31-ig ki nem egyenlített, vevő követeléses számláknak a kelte: 2010.december 02-től korábbi, akkor azok 2010-es EVA bevételek. Üdv.r

Manci12 fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 10
Téma: Saját kft-ben főállású tag..

Szia Exeo! Az, hogy a társasági szerződésben minden lehetséges foglalkoztatási forma benne van..az kicsit érdekes lehet, hiszen KFT esetében a GT egyértelműen rendelkezik, hogy .. a ("társasvállalkozói jogviszony") a tagi személyes munkavégzés , ha az nem munkaviszonyban, megbízásos jogviszonyban történik, akkor az mellékszolgáltatás és a mellékszolgáltatás feltételeiről a társasági szerződésben kell rendelkezni..

Ha ez a tag mellékszolgáltatást vállalt (ezek szerint), akkor ahhoz, hogy ne legyen kötelezett tagi munkával mellékszolgáltatásra, akkor azt módosítani kell, hogy nincs ilyen tagi mellékszolgáltatás valamikortól.. (Ezt csak azért írtam, mert lehet, hogy alkalmasint nem fogják vizsgálni miként került társasvállalkozói jogviszonyba, de azt már lehet, hogy nézni fogják, hogy "hogyan szűnt meg a tagi közreműködési kötelezettsége/tagi mellékszolgáltatása..)

Ha munkaviszonyban lenne, akár részmunkaidőben, akkor munkaszerződést kell kötni, taggyűléssel jóváhagyatni Gt. szerint taggyűlés jóváhagyás kell a taggal, ügyvezetővel, stb.. ezek közeli hozzátartozójával kötendő szerződéshez) , s lenni kell a személyétől elváló munkáltatói jogkörgyakorlónak is (Mtv.). Munkaviszonyban foglalkoztatott ember járulékalapja a tényleges bruttó jövedelem.., az más kérdés, hogy a munkavállaló munkabére nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, vagy a garantált bérminimum, (78, 94), ami havidíjas bért jelentve heti 40 órásra van megállapítva, s ha valakinek ettől kevesebb a heti munkaideje, akkor a munkaidő csökkenésével arányosan kevesebb..

A munkaviszonyos munkabért viszont az Mtv. előírásai szerint ki kell fizetni határidőre, munkavédelmi tv. szerint eü.szolg., orvosi alkalmassági, ha nem vezető állású munkavállaló, akkor jelenléti ív/munkaidő nyilvántartás.. tehát mindent be kell tartani, aminek egy munkaviszonyban állóval kapcsolatban meg kell felelni.

Üdv.

exeo1 fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 5
Téma: bejelentés kérdés

Szia Éva! Az ügyvezetőség ellátása két féle jogviszonyban történhet, vagy (Ptk-s) megbízásos jogviszony (választott tisztségviselő, nem önálló tev.), ami ingyenes is lehet,
vagy munkaviszonyra irányadó szabályok szerint (munkaszerződéssel, akár rész,vagy teljes munkaidőben), ami munkaviszony lévén nyilván nem lehet ingyenes.
Ha az ügyvezetőséget -nem munkaviszonyban látja el - , akkor is ha több helyen is ügyvezető, csak a választott tisztségviselőség/ügyvezetőség megbízással nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. A megbízásos jogviszonyban (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) akkor keletkezik biztosítási jogviszony, ha a megbízási díj eléri a minimálbér 30%-át.
Ha nem éri el a megbízási díj ezt a mértéket, de pénzt kap, akkor sem lehet bejelenteni a biztosítottak bejelentő nyomtatványon biztosítottként, mert az ilyen jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak.

A biztosítottak változás bejelentés nyomtatvány nem általában jogviszonyok ki-, bejelentésére szolgál, hanem csak a biztosítási jogviszonyt jelentő jogviszonyra bejelentés, megszűnés, a bejelentett adatokban történő változások bejelentésére szolgál.

..............(utólag törölve)..

Ha ez az ember akár még másik 3 helyen is ügyvezető lenne, valahol munkaviszonyban, máshol díjazott megbízásosként... az még nem zárná ki azt, hogy a Ti Kft-tekben díjazást kapjon. Mikor az ügyvezető elfogadta a megbízást az ügyvezetőségre, akkor vélhetően a feltételeket illetően ingyenes megbízásban állapodtak meg ezek szerint. A megbízás létrejött a megbízás elfogadásával, de nyilván nem ártana, ha lenne néhány sor arra vonatkozóan, hogy ez a megbízás ingyenes, vagy valami..

Üdv.

Nevus11 fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 10
Téma: Magánszemély ingatlan bérbeadó

Szia! Mivel számláról írsz, feltételezem, hogy adószámos magánszemély a bérbeadó, tehát, aki számlaadásra kötelezett.. Ha ez így van, akkor a számlának olyannak kell lenni, amit az ÁFA törvény is előír számla alaki,tartalmi követelményként.. abban pedig nem szerepel semmiféle SZJA.. az egy dolog, hogy ha ez a számlaadásra kötelezett önálló tevékenységet folytató (ingatlanbérbeadó) magánszemély olyan nyilatkozatot adott a kifizetőnek (egyéni vállalkozó bérlőnek), hogy a kifizető vonjon adóelőleget és akkor ehhez költségnyilatkozatot is adott vélhetően, akkor a kifizető nem a számla teljes összegét kell, hogy kifizesse részére, hanem a levont SZJA előleggel csökkentettet. És a kifizető ad neki igazolást, hogy x FT nyilatkozott költség/költséghányad figyelembevételével mennyi az adóalap és mennyi SZJA előleg került levonásra.r
Ha nem kérte a számlaadásra kötelezett, nem ev. magánszemély az adóelőleg megállapítását, akkor megkapja a számla teljes összegét és saját maga kell, hogy rendezze az APEH-hal negyedévente az önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőlegét.r
Üdv.

stencil fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 10
Téma: veszteségelhatárolás értelmezése

Szia Vica! Ezek szerint társasági adóbevallást készítenél.. A kérdésedben nem írtad le, hogy mikor alakult a cég, már régen, vagy éppen 2010-ben.. De akárhogy is: javaslom a társasági adó törvény tanulmányozását, ami egyébként rendelkezik a (a normál módon számított negatív társasági adóalap) veszteség elhatárolásról, és a minimum (elvárt) jövedelem szerinti adózásról, illetve annak számításáról.. (mindet nem gépelem be, csak néhány tv-i helyet meghivatkozok)

Ehhez nagyvonalakban: Első lépés, hogy kiszámolod a számviteli tv. szerinti adózás előtti eredményt,
Második kiszámolod a számviteli tv.szerint adózás előtti eredményből kiinduló társasági adóalapot (sztv. adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek (tao.8.§) - adóalap csökkentő (tao 7.§.)

Kiszámolod az elvárt/minimum nyereséget (Tao. tv.6.§.- (5)-(9)), ezt a számítást akkor hagyhatod ki, ha első adóév...stb. (Tao.tv. 6.§.(6) pont.)

Mind ezek után nézed, hogy melyik a nagyobb : ha akár a számviteli tv. szerinti adózás előtti eredmény, akár a normál módon számított társasági adó alap nagyobb, mint az elvárt jövedelem/nyereség, akkor a normál módon számított társasági adóalap lesz a tényleges fizetési kötelezettség adóalapja....

Ha az elvárt/minimum jövedelem/nyereség magasabb, mint az Sztv.adózás előtti eredmény, vagy a normál módon számított társasági adóalap.. akkor ezután a minumum/elvárt nyereség után kell megfizetni a társasági adót, vagy nyilatkozatot teszel "hogy nem vagy hajlandó" ezután az elvárt után fizetni és ezzel egyidejűleg töltöd a plussz adatlapot..
de ebben az esetben is elhatárolt veszteségként továbbvihető a következő évekre a normál módon (tao. tv. 6.§.(1)-(2) számított negatív társasági adóalap..

Üdv.

Evus10 fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 7
Téma: evás nyugdíjas egyéni vállalkozó

Szia Zsu!
Nem tudni, hogy ez a nyugdíj melletti evá-s ev, milyen nyugdíjas egyáltalán vonatkozik-e rá a jövedelemkorlát..
Ha vonatkozik, akkor mivel 10% nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett az EVA bevétel 10%-a után (max. a max.nyugdíjjárulék plafonig).. ezen EVA bev.10%-a minősül nála jövedelemkorlát szempontjából nyugdíj melletti keresetnek..

Saját magára nézve: az eü.szolg.járulékot és a maximum, nyugd.járalap felsőhatáráig megfizetendő 10% nyugdíjjárulékot a következő év január 12-ig (évesen egyösszegben) fizeti meg, s mindkettőt az EVA bevallásban vallja be.

A kieg.tev. ev. saját magáról nem adhat be 1158-ast. Ha van foglalkoztatottja, vagy van olyanja ami miatt 1108-ast kell beadnia, akkor azt adja havonta.

Az EVÁ-s ev. is fizet Iparűzési adót.. választása alapján például az EDVA bevétel 50%-a az IPA alapja.. Fizeti továbbra is évközben az IPA elkőleget (03.16., 09.15). Negyedévente fizeti az EVA előleget (EVA alap 30%-a), valamint dec.20-ig feltölti az EVA adót az éves várható adóig.

Az EVÁ-snak is kötelező a 1101, a bevallás gyakoriságának megfelelően, és kell majd adnia normál esetben 2012.02.25-ig EVA bevallást.

Az ÁFÁ-val kapcsolatban is lehet teendője (pld-ul fordított ÁFÁ-s számlát kap, közösségi értékesítést teljesít, stb..)

Továbbá előfordulhat más bevallás is, attól függően milyen tevékenységet folytat (pld-ul: környezetterhelési díj, környezetvédelmi termékdíj, stb.)
Üdv.

Zsu78 fogadta el, ekkor: -1-11-30 00:00
Pont: 20
 
Impresszum | Jogok | Kapcsolat | Médiaajánlat | Általános üzleti feltételek | Partnereink