Hirdetés
Hirdetés

Fórum toplista

hvanna, a tudástár felhasználója: 326 hete 3 napja 1 órája 5 perce .
Összesen 1314 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Asszisztens munkaviszonya végelszámolás alatt

 

Szia !

Én másként látom a megoldást.. az asszisztens ha a végelszámolásra kerülő Bt.nél marad.. a  bér számfejtése és annnak könyvelése miatt nem lehet a cég könyvelését lezárni szerintem.

Én  áthelyezéssel áttenném a helyettesitő orvoshoz. A munkavállaló részére is ez a legkedvezőbb megoldás.

Üdv:hvanna

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-06 16:50
Pont: 50
Téma: bérminimum

 

 Szia Krisztina !

 Szakképzett kőmüves etetében a 89.500 Ft-ot kell megadni.. Biztosan hallottad  aTv-ben a munkügyi ellenőrök rászálltak a Tesco üzlethálózatra, többek között azért mert nem kapják meg a  szakképzett dolgozók a garantált  szakkképzett bérminimumot a 89.500 Ft-ot.

alátámasztásul:

Minimálbér és garantált bérminimum 2010-ben

A Kormány megalkotta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) kormányrendeletet. A rendelet személyi hatályát tekintve kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. Ez a személyi hatály egyúttal azt is jelenti, hogy az OMMF munkaügyi felügyelői a Met. 3. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, a munkaügyi ellenőrzésüket kiterjeszthetik a hivatkozott jogszabályhely g) alpontjában nevesítettek ellenőrzésére, vagyis a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartására.

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől:

  • havibér alkalmazása esetén 73 500 forint,
  • hetibér alkalmazása esetén 16 900 forint,
  • napibér alkalmazása esetén 3 380 forint,
  • órabér alkalmazása esetén 423 forint.

A (2) bekezdés az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkaköröben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumát, a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől számítottan:

  • havibér alkalmazása esetén 89 500 forint,
  • hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint,
  • napibér alkalmazása esetén 4 120 forint,
  • órabér alkalmazása esetén 515 forint- ban állapította meg.

A rendelet 2. § (3) bekezdése a teljesítménybérezés szabályait határozza meg rögzítve, hogy teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, minimálbér, vagyis a [2. § (1) bekezdés] alkalmazása esetén 2010. január 1-jétől: 73 500 forint, míg a garantált bérminimum, vagyis a [2. § (2) bekezdés] alkalmazása esetén 2010. január 1-jétől: 89 500 forint.

A hivatkozott (1) és a (2) bekezdés meghatározza az órabértételeket is, így azokat, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.

Részmunkaidő esetén:

  • a rendelet 2. § (1) - (3) bekezdésében meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, míg
  • a 2. § (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve ha annál rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], ha hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés] szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.

Az egységes joggyakorlat és értelmezés érdekében a rendelet bizonyos fogalmakhoz magyarázatokat fűz, illetve definiálja azokat, így alkalmazásában: munkáltatón a költségvetési szervet, munkavállalón a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban állót, személyi alapbéren közalkalmazottak esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.

A kormányrendelet 2010. január 1-jén lépett hatályba, amiből az is következik, hogy rendelkezéseit első ízben a 2010. január hónapra, járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A hatályba lépéssel egy időben pedig természetesen hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet.

Üdv:hvanna

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-06 16:34
Pont: 5
Téma: rossz példányszám

 

Szia  !

Mivel már  átkerült  a számla  a vevőhöz az igazi megoldás az lenne ha visszakérnéd  a számlát és kiállitanál  helyette másikat. más sorszámmal  ahogy a 34/1999 PM rendlelet előirja..

Számlák kiállításával kapcsolatos szabályok gyüjteménye

 

A R. 1. § (6) bekezdés b) pontja kiegészült a számítógéppel kiállított számlák előállítása során követendő eljárás pontosításaival. Nevezetesen a számla összes példányának egymás utáni nyomtatással történő előállítása esetében a gépi programnak biztosítania kell a példányok sorszámozását, több példányos összeszerelt, előnyomás nélküli számla esetében pedig fel kell tüntetni azt, hogy a számla hány példányban készült.
Ez utóbbi feltételnek az olyan, számítógéppel előállított számla kiállításakor kell teljesülnie, amelynél egyrészt a nyomtatás technikája révén a számla eredeti példánya nem különböztethető meg a másolati példányoktól (pl. lézernyomtatóval történő előállítás során), másrészt pedig többpéldányos, de nem nyomdailag előnyomott leporelló nyomtatványra történik a számla nyomtatása. Nem teljesülhet ugyanis a hiánytalan elszámolási kötelezettség akkor, ha az eredeti példány nem különböztethető meg, és azt sem lehet megállapítani, hogy a szóban forgó számla hány példányban készült.
Amennyiben a nyomtatás során a számla alakilag hibás, beszorul a papír a nyomtatóban, vagy a szöveg nem olvasható stb., akkor sem engedhető meg, hogy az eredeti példányt még egyszer - ismételt előállítással - kinyomtassák.
Ezen probléma megoldására más technikai megoldást kell a programkészítőnek választania (pl. a hibás nyomtatvány stornírozása, új bizonylat előállítása más sor-számmal), amelynek leírását a program-dokumentációban részletesen ismertetnie kell. Erre azért van szükség, mert a számlák könyvelése, felhasználása, adóellenőrzése kapcsán egyértelműsíteni kell, hogy eredeti, vagy másolati példányokról van-e szó, mert ez a számítógép nyomtatóján egyesével kinyomtatott bizonylatok esetében utólag megállapíthatatlan. 

 a teljes szöveg:

http://www.caddes.hu/dochtm/szamlaz.htm    oldalon olvasható

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-06 15:57
Pont: 33
Téma: Álláskeresési járadék GYED után

  Gábor !

Az áfsz.oldalán sok más hasznos infot is találsz a kérdéseden kivül

 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek_ellatasok_osszegei_es_kozterhei&switch-content=afsz_kinal_ellatas_mi_mennyi_2010&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full

Mi mennyi 2010-ben? 

3.  Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás

 

 

1991. évi IV. tv.

Minimum

Maximum

Álláskeresők járadéka (ÁJ)

I. szakasz (folyósítási idő fele, max. 91 nap) 1991. évi IV. tv. 26.§ (5) bek.

 

járulékalap 60%-a, legalább a jogosultság kezdő napján hatályos minimális bér 60%-a:

                             44.100,-Ft/hó

                               1.470,-Ft/nap

járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimális bér 120%-a:

                                   88.200,-Ft/hó

                                     2.940,-Ft/nap

Álláskeresők járadéka (ÁJ)

II. szakasz (hátralévő idő, max. 179 nap)

jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a:

44.100,-Ft/hó      1.470,-Ft/nap

Álláskeresők segélye (ÁS)

1991. évi IV. tv. 30.§

a minimális bér 40%-a:

29.400,-Ft       980,-Ft/nap

Keresetpótló juttatás1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. alapján 60-100% között mérlegelési jogkörben állapítható meg

44.100 – 73.500,-Ft/hó    1.470 – 2.450-,-Ft/nap

Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!

Üdv:hvanna

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-06 15:46
Pont: 7
Téma: közalkalmazott szabadságmegváltás

 Szia !

Én azt gondolom erről.. hogy  a - közös megegyezéssel - történő munkaviszony megszüntetés esetén a felek megállapodásától függ,és bizonyár mindkét fél a legjob megoldást keresi.

Az időparányosan járó szabadság kérdésében ( mennyi a szabadság az is befolyásoló lehet )

- ha ugy egyeznek meg.. ki  adhatják a szabadságot.. és ezzel nyujtani lehet a jogviszony  végét

- megegyezhetnek ugy is hogy kifizetik

 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-06 15:34
Pont: 25
Téma: decemberi nyugdíjba vonulás

 

Üdv !

 Nem adóköteles. Az Önkéntes pénztárban lévő összeg felvételének igényléséhez kell  a nyugellátás megállapitásáról készült Határozat  száma. Lehet   fénymásolatban is csatolni kell,  ezt pénztára válogatja, milyen ügyintézést alkalmaz.

A letölthető nyomtatványon..  az alábbit kell jelölni amennyiben egyösszegben kivánja felvenni az összeget.

 I. Szolgáltatásként az egyéni számlámon lévő összeg**
a.)     Egy összegben történő kifizetését kérem.

 http://www.aranykornyp.hu/onkentes_tagok/Nyomtatvanyok/index.html

Szolgáltatás igénylő
Ezt a nyilatkozatot kell kitölteni azoknak az önkéntes ági pénztártagoknak, akik nyugdíjasokká váltak, és pénztári megtakarításukat egy összegben, vagy járadék formájában fel kívánják venni.

Üdv:hvanna

Nagyapa fogadta el, ekkor: 2010-12-03 14:53
Pont: 25
Téma: Ezt kaptam NYENYI ügyben!

 Igaz, nagyon ravaszul az oldal alján van és semmi nem utal arra hogy 2010-es lenne.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2010-12-03 12:46
Pont: 2
Téma: Ezt kaptam NYENYI ügyben!

 Bár én nem  dolgozom ezzel..de  minden info arra mutat hogy igen. A 6. válaszban Tica ezt erősiti meg..

Az utmutatóban a tbj  97 §-ra és az alábbira hivatkozik..

(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget

a) a nyugdíjazás évére, valamint a tárgyév április 30-a - a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben augusztus 31-e - előtti nyugdíjigény benyújtása esetén a nyugdíjazás évét megelőző évre vonatkozóan soron kívül,


kovalkata fogadta el, ekkor: 2010-12-03 12:46
Pont: 2
Téma: Ezt kaptam NYENYI ügyben!

 

2010-11-04 15:52

NYENYI2010 az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 97. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a 2010. évi jogviszonyokra vonatkozó soron kívüli nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatások teljesítéséhez rendszeresített számítógépes program.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2010-12-03 12:46
Pont: 2
Téma: Álláskeresési járulék alapja

 

Szia  Erika !

A végkielégités nem számit bele az átlagkereset alapjába..Az igazolás jó !   az ÁFSZ weboldalán irják le, milyen  kifizetések  tartozik az átlagkereset fogalmába tehát az ügyintéző nem tudta jól..

Ha jól kalkulálok a nem pontosan ismert infok birtokában.. dec-ben szünt meg a munkaviszonya.. akkor a végkielégités 3 hóra.. jan febr-márc.. persze ha  a dolgozó mondott fel akkor + 3 hónap kivárás van, akkor is már juliustól jogosult lett volna az álláskeresésire szerintem.. már mindjárt nov van?

 

Nem tartozik a kereset fogalmába, ezért az átlagszámítás alapját sem képezi pl: végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, szociális juttatás, lakbér-és étkezési hozzájárulás, üdülési térítés, családi pótlék, társadalombiztosítási ellátások (pl: táppénz, GYES). Nem tekinthető munkabérnek a megbízási díj, ezért ez sem vehető figyelembe az átlagkereset meghatározásánál.

A jubileumi jutalom nem az elvégzett munka díjazása, hanem a munkáltatóhoz való hűség megbecsülését szolgálja, ezért nem képezi az átlagszámítás alapját (BH1998. 399.).

 

olvasd tovább:

http://earmk.afsz.hu/engine.aspx?page=fontos_tudnivalok2&switch-content=fontos_tudnivalok2_20090714_1&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full

 

III.            Az átlagkereset-számítás alapjául szolgáló kifizetések

 

Egy másik forrás hogy meggyőződj róla:

 

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410002/Munkaber20091202.html?ugy=atlagker20100128.html#paragr3

Mikor kell átlagkeresetet fizetni?

Átlagkereset jár a munkavállalónak

ha terhessége miatt egészségi állapotának megfelelő más munkakörbe helyezik át, és e munkakörben a tényleges keresete nem éri el a korábbi átlagkeresetét §;

ha a munkáltató a munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát a hátralévő időre - legfeljebb azonban 1 évre - járó díjazás megfizetésével megszünteti §;

a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkavégzés alóli felmentés idejére §;

a végkielégítés összegének megállapításakor, annak számítási alapjaként §;

amennyiben a munkavállaló munkaviszonya jogellenesen szűnt meg, az elmaradt munkabérének, valamint a jogellenes megszüntetés miatt fizetendő, kötbér jellegű kártérítés összegének számításakor §;

a munkavállaló gondatlan károkozásakor a kártérítés mértékének meghatározásakor §.

Hogyan számítják ki az átlagkeresetet?

Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, az alapul szolgáló, úgynevezett irányadó időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár §.

A munkabér meghatározásánál nem egyedül annak elnevezése, hanem az azzal kapcsolatos összes körülmény az irányadó. A Központi Statisztikai Hivatal munkaügyi statisztikai fogalmakat meghatározó módszertani segédlete részletezi, hogy mely jövedelmek képezik a kereset részét. Átlagkereset szempontjából figyelembe vehető munkabérrészek: a személyi alapbér (törzsbér), a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom, a mozgóbér, és az egyéb bér. A lakbér és az étkezési hozzájárulás viszont olyan szociális juttatás, amely nem minősül munkabérnek, ezért nem is számítható be az átlagkeresetbe (Bírósági Határozatok 1995. év 612. szám).

Ha a munkáltató a munkavállalóval történt külön megállapodás alapján a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés összegén felül többlet-végkielégítést fizet, ez a kifizetés az átlagkereset-számítás szempontjából szintén nem minősül munkabérnek (BH 1996/667.)

üdv.hvanna

 

timsina1 fogadta el, ekkor: 2010-12-03 07:40
Pont: 50
Téma: címlista mint vagyoni értékű jog

 

 Nem tekinthető vagyoni értékü jognak..  ugyanis ilyen alapon  sokféle adatbázis lehetne az.. Andival értek én is egyet..

http://www.info-media.hu/hirek/53017?wa=hkIM08

Mindenki hallott már arról, hogy az illetéktörvény szerinti vagyoni értékű jogok fogalma 2008-tól kibővült. Eszerint vagyoni értékű jog:

- a földhasználat,

- a haszonélvezet,

- a használat joga (ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat,) továbbá

- a vagyonkezelői jog,

- az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, (praxisjog)

- az üzembentartói jog, továbbá

- ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.

Vagyis új tétele e fogalomnak az üzembentartói jog, és ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.

Hangsúlyozom, hogy ez a vagyoni értékű jog definíció csak az illetéktörvény szabályainak alkalmazása során használható. Nem lehet kiterjeszteni a más törvényekben - például a számviteli törvényben - szereplő vagyoni értékű jogra. Nem tartozik bele a bérleti jog, és a felsoroltakon kívül semmilyen más olyan tétel, amely a számviteli törvény szerint e tárgykörbe tartozna.

Üdv:hvanna

 

baloghnehajni fogadta el, ekkor: 2010-12-02 20:34
Pont: 25
Téma: gyed, gyes, szabadság, munka

 Szia !

Megpróbálom sorban megválaszolni kérdéseid:

1,)  Amikor munkáltatód aláirta a szándéknyilatkozatot, akkor azt tudomásul vette hogy vissza kivánsz térni dolgozni. A visszatérés időpontját konkrétizálnia kellett volna, persze itt nem mellőzhető a munkavállaló eegyüttmüködési készsége sem.

Ha jól kalkuilálom a 21 hónapos gyermekkel GYED en vagy, 3 hónap mulva lejár és akkor kezdődik a GYES.  A GYES alanyi jogon jár amit nem fogsz elvesziteni akkor sem ha  a munkáltatód visszavesz.

A  visszavételkor először  a felhalmozodott szabadságot kell kiadni..a Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint. A szabadságot a törvény kifizetni csak munkaviszony megszünéskor, és elhalálozás esetén engedi, más esetben és a Te esetedre sem.

A szabadság kiadása

 134.

(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.

 A jövő évtől a GYES-t nem veszited el..  visszaállitja  a kormány 3 évre, de a  GYES melletti munkavégzést  a jelenlegi 8 óráról  napi 6 órára csökkenti. Ez még nincs megszavazva.. de nagy valószinüséggel igy lesz.

Azt javaslom keresd fel  a munkáltatót és próbálj ujra egyeztetni vele.. és ha  valóban GYES-en vagy, akkor kérd a szabadságod kiadását.

Ezen felül nézd meg alaposan a  a munkaszerződésed hogy van a 8 órás munka megjelölve.. Ha  munkaidőkeretes, több müszakos.. akkor a gyermekek ellátására hivatkozva kérd irásban a naponta 8- 16-ig munkaidőben történő foglalkoztatásod, ha nem tudod megoldani a gyermekek esti órákbani felügyeletét.

Az alábbi összefoglalót pedig javaslom elolvasni.

 http://www.profession.hu/cikk_munkajog/20090316/a_9_leggyakoribb_munkajogi_kerdes_a_gyermekvallalas

A 9 leggyakoribb munkajogi kérdés a gyermekvállalás kapcsán

Üdv:hvanna

Buksi73 fogadta el, ekkor: 2010-12-02 16:28
Pont: 100
Téma: jutalom szja

 

Szia !

 Nagy valószinüséggel egy  kimutatáson szerepel a havi  bér és  a jutalom.

 a jutalom adója: 918.000 Ft x 1,27 = 1.165.860 Ft ennek adója:          373.075.- Ft ( 32 % )

 a havi 450.000 Ft bér  adóelőlege:                                                    120.380,- Ft

Összesen:                                                                                        493.455.- Ft

Meg  kell nézni a bérelszámolásról kapott   papirt, milyen részletező információ található..

Üdv:hvanna

angifarkas fogadta el, ekkor: 2010-12-01 19:14
Pont: 50
Téma: nyugdíj előtti felmentési időre járó bér

 Szia Erika !

Az átlagkereset számitást jól gondolod.. Az utolsó munkában töltött napon nem kell kfizetni mindent.. mert mint azt  a KJT  szabályozása mondja.. a mentesités idejére havonta számfejted a felmentésre járó átlagkeresetet. A jogviszony megszünés napja a felmentési idő utolsó napja.

A felmentési idő végén számfejted a szab. megváltást ha esetleg  lesz, a jub.jutalmat ha megilleti.. és ekkor adod ki a Közalkalmazotti igazolást, és  a többi igazolást is.

 KJT:

37/A. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon - a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a munkáltató köteles a módosított igazolást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kiadni.

(2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.

 

Üdv:hvanna

rszfk fogadta el, ekkor: 2010-12-01 15:47
Pont: 50
Téma: Ingatlan eladás adózása 2011-től

 Szia !

Na  akkor nem értem, megpróbálom  máshol  is megnézni, de ebben a pdf-es változatban én ugy értem hogy maradt a mérték..

Az indoklásban a következő szerepel:

A 16 százalékos egykulcsos adózás bevezetésének megfelelően módosul az ingó
vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után meg nem fizetendő adó
értékhatára is. Tekintettel arra, hogy változatlanul 200 ezer forint jövedelem élvez
adómentességet, az adót akkor nem kell megfizetni, ha az a 32 ezer forintot nem
haladja meg (a hatályos szabályok alapján a jövedelem 25 százalékos adóterheléséből
következően ez 50 ezer forint volt).
• Az ingatlan átruházásából származó jövedelem szabályaiban pontosítja a Javaslat,
hogy a jövedelem megszerzése időpontjának meghatározását ingatlanrész szerzése
esetén is alkalmazni kell, továbbá pontosítja, hogy az ingatlan több részben történő
megszerzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ingatlan újjáépítése,
leválasztás, megosztás esetén is.

anna

advice11 fogadta el, ekkor: 2010-12-01 14:44
Pont: 3
Téma: Ingatlan eladás adózása 2011-től

 Itt olvasható és valóban nem az van az MK-ben kihirdetettben, mint amit a parlamentes pdf -ben.. módositó inditványban megváltozott..

 

 

 2010 éci CXXIII törvény

  • az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról

 https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso/SearchLawWindow?struts.portlet.mode=view&struts.portlet.action=%2FsearchLaw%2FrenderDirect&action=e&windowstate=normal&struts.portlet.eventAction=true&mode=view

vagy:

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000123.TV

advice11 fogadta el, ekkor: 2010-12-01 14:44
Pont: 3
Téma: Ingatlan eladás adózása 2011-től

 Szia !

Itt található.. a 24 oldalon

2010: CXXIII. tv. Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról
(T/1376 - 2010.11.16.) 

http://www.parlament.hu/irom39/01376/01376.pdf

19. 64/A. § (1) bekezdésében a „jövedelem – ha az nem adómentes – után az adó mértéke
25 százalék, egyebekben pedig” szövegrész helyébe az „adóköteles jövedelem megállapítására” szöveg;

tehát maradt az ez évre érvényes  adómérték.

Majd ezen az oldalon olvasható lesz.. de még nem tették fel..

http://www.complex.hu/external.php?url=3

Üdv:hvanna

advice11 fogadta el, ekkor: 2010-12-01 14:44
Pont: 3
Téma: MNYP 2011??

 Erre a kérdésre nem  lehet megnyugtató és jó  választ adni szerintem. Nagyon sok a bizonytalanság,  és ellentétes nyilatkozat oda-vissza. Érvek mellette ellene , ki kell várni még egy jó ideig.

viki16 fogadta el, ekkor: 2010-12-01 12:39
Pont: 7
Téma: Önkéntes munkavállaló

 

Szia !

Anélkül hogy nem lehet tudni a fogadó szervezetről ( kft ) kiemelten közrédekü. valamint , az önkéntes munkáról semmit igy nagyon nehéz válaszolni. Annyi bizonyos. hogy ha csak az elszámoható költségeket kapja. nem minősül jogviszonynak. Ha  dijazásban részesülne akkor az már nem önkéntes munka hanem burkolt foglalkoztatás,ami ellenőrzés során nem állná ki a törvényességet.

Hogyan kéne a szerződést megkötni? Ahhoz tudni kellene:

1.) ellenszolgáltatás ellenében, vagy anélkül végezné a munkát?

2) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut.

 

 

2.) ha ellenszolgáltatás nélkül végzi  milyen juttatás illeti meg:

(3) Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által
a) az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag,
b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.) kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával – az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összegének [Szja. tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete 6. pont] nagyságát,
c) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás,
d) az önkéntes részére biztosított – a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges – iskolarendszeren kívüli képzés költségei,
e) az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése,
f) az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz – közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő – működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése,
g) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja,
h) az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát,

i) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát.

3.) A kft által ellátandó feladat humánerőforrás  biztositottsága: ami azt jelenti hogy ha olyan a tevékenység ami létszámban kötelezően meghatározott.. önkéntessel nem pótolható a feltöltetlenség.

(3) A fogadó szervezet feladatainak ellátásához jogszabályban, illetve hatósági határozatban előírt létszámfeltételek önkéntes foglalkoztatásával nem teljesíthetőek.

4. )

A szerződés:

(5) Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha
a) az önkéntes szerződést határozatlan időre vagy legalább tíz napra – tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén legalább két napra – kötik,
b) az önkéntes a 2. § (3) bekezdésének b)-h) pontja szerint juttatásban részesül,
c) az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre foglalkoztatják,

d) a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik,

 Javaslom még elolvasni

http://munkaviszony.hu/articles.php?article_id=54Önkéntes (2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről)

Az önkéntesek által végzett munka és a „feketén”, munkaszerződés nélküli foglalkoztatás elkülönítése végett született meg 2005-ben a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény. Egyes állásfoglalások szerint csak juttatások nyújtása esetén kötelező a törvény alkalmazása. Ebben az esetben viszont egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során nehezen fogja bizonyítani a fogadó szervezet, hogy valójában önkéntességről van szó.

Kik az önkéntesek?
Önkéntesek azok a személyek, akik ellenszolgáltatás nélkül végeznek munkát a törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott fogadó szervezetek részére. Önkéntes lehet a cselekvőképes, a korlátozottan cselekvőképes személy és a 10. életévét betöltött személy, illetve a külföldi állampolgár is.

Itt olvasható részletesebben milyen juttaásokat kaphat az önkéntes, d emás hasznos infok is megtalálhatóak:

 Juttatások

http://www.onkentes.hu/alap.php?inc=gyik&menu_id=67&almenu_id=2&alalmenu_id=35

Üdv:hvanna

 

fjozsefne fogadta el, ekkor: 2010-12-01 12:00
Pont: 20
Téma: Költségvetési szerv adományt kap

 

Szia !

Az  adományt átvett pénzeszközként kell kezelni . Ha az adományozó konkrét cél megvalósitására adja annak figyelembe vételével, ha nem határoz meg célt, nem cimkézett akkor eldönti az intézmény milyen célra forditja.

- lehet müködési célu átvett pénzeszköz ( dologi kiadáok fedezetére)

- lehet  felhalmozási célu átvett pénzeszköz. ( pl. tárgyi eszköz beszerzés )

Az előirányzat képzést ( előirányzat módositást)  azokon a tételeken kell  elvégezni, amely  költségvetési tételeket érint a felhasználás. 

A felhasználás:  beszerzés, szolgáltatás igénybevétel számláit ugyanúgy kell kezelni ÁFA szempontjából mint  ahogy  az eredeti költségvetés terhére törént felhasználás számláit.

Az átvett péneszköz jóváirásának könyvelésekor. Kincstári tranzakciós kódok jelölésére (KTK)-ra figyelni kell, mert az évvégi pénzforgalmi egyezőségnél eltérés lehet.

Nagyon sok pontot irtál ki a kérdésre, irj választ és azt fogadd el. 

Üdv:hvanna

 

jcsmin fogadta el, ekkor: 2010-11-30 22:02
Pont: 200
Téma: 57 éves munkanélküliként lesz nyugdíjas

Szia !

Azért mert  ha egysz.fogl.keretében dolgozik,akkor munkaviszonyt létesit, márpedig munkaviszonyban lévőre miért vállalná a kötelezettséget.

A foglalkoztatásról szóló tv. a munkanélküliekre vonatkozik, ha elmegy dolgozni már nem munkanélküli. Tehát amig nem lesz törzsszámos nyugdijas jobb ha betartja amit mondtak.

 

 http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100004.TV&timeshift=1

(2) A Munkaerőpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével

f) hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához,

Üdv:hvanna

494 fogadta el, ekkor: 2010-11-30 12:31
Pont: 25
Téma: 57 éves munkanélküliként lesz nyugdíjas

 

Szia !

 Még nem hallottam ilyenről.de lehet hogy más már igen. MIvel munkanélküli igy  munkáltatója  elvileg és gyak-lag is  az Áfsz.. és ezt a feltételt szabja. Mivel ő fizeti a révészt  szabhat ilyen kitételt.

A Korengedményes nyugdij az öregségivel  egy tekintet alá esik és nincs tiltva  a keresőtevékenység ha csak nem az alábbira hivták fel a figyelmet és  félreértette az ügyfeled, vagy a tiltást arra az időre értették amig le nem bonyolódik a nyugállományba helyezés.

Meg kell a Hivatalban kérdezni ujra.. nem tudok mást  javasolni.

 

http://www.onyf.hu/index.php?module=news&action=show&nid=6427&root=ONYFIII.

Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a munkáltató és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a foglalkoztató, a foglalkoztatott, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában a Ptk. 685/B. §-a szerinti többségi befolyás áll fenn, akkor a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetekben a munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

és a Kormányrendelet.. 1-2 §-át.. ami a bemásolra utal , lehet erre gondoltak a Munkaügyiben

283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet

a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900283.KOR

Üdv:hvanna

494 fogadta el, ekkor: 2010-11-30 12:31
Pont: 25
Téma: Ügyvezető bejelentése

 Sziasztok !

 Az apeh oldalán le van vezetve részletesen, milyen jogviszonyban láthatja el

http://www.apeh.hu/adoinfo/jarulek/gazd_tars.html

a) A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása

Amennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre.

A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

Üdv:hvanna

 

mazsibt fogadta el, ekkor: 2010-11-29 18:08
Pont: 17
Téma: Passzív táppénz nappalis egyetemistának

 

Szia !

Igen elmehet..de arra ügyleni kell hogy a keresőképtelenség a munkaviszony megszünését követő 1-3 napon belül kekövetkezzen

Táppénzre jogosultság a biztosítás megszűnése után

Passzív táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (Eb.tv. 43. §).

p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal { margin: 0cm 0cm 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: "Times New Roman"; }div.Section1 { page: Section1; }

A biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik nap megállapításánál minden naptári napot figyelembe kell venni.

Táppénz I. rész

http://www.tbinfo.eoldal.hu/cikkek/tappenzre-jogosultsag/tappenzre-jogosultsag

A táppénzre jogosultság feltételei

Táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (Eb.tv. 43. §) A táppénz keresetpótló juttatás, a betegség miatt elvesztett jövedelem pótlására szolgál.


A biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik nap megállapításánál minden naptári napot figyelembe kell venni.

 

Üdv:hvanna

 

flw1 fogadta el, ekkor: 2010-11-27 14:27
Pont: 17
Téma: Passzív táppénz nappalis egyetemistának

 A diákmunkára vonatkozóan a következőt olvastam.

A munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a társadalombiztosítási kötelezettségek megállapításánál az általános szabályokat kell alkalmazni, ugyanis a társadalombiztosítási jogszabályok nem tesznek különbséget a felnőtt- és a diákmunka között.

A munkaviszonyban álló diák biztosított részére kifizetett mindennemű járulékalapot képező jövedelem után járulékot kell fizetni.

Éppen  ezért ezt  a passziv táppénzre vonatkozó  kérdést  felettem a

http://www.tbellatasok.abbcenter.com/?message=1

Üzenet a(z)  Társadalombiztosítási ellátások weboldal szerkesztőjének

Amint választ kapok jelentkezem.

Üdv:hvanna

flw1 fogadta el, ekkor: 2010-11-27 14:27
Pont: 17
Téma: Passzív táppénz nappalis egyetemistának

 Szia ! Megkaptam a választ.. egy az egyben bemásolom:

Kedves Anna!

Köszönöm, hogy látogatásával megtisztelte a weblapomat!

Amennyiben a munkaviszony bejelentett és egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezett volt, akkor természetesen jár a táppénz.
Táppénz akkor jár, ha a munkaviszony fennállása alatt, vagy a munkaviszony megszünését követő 3 napon belül válik keresőképtlenné. A munkaviszony megszűnését követően 30 napig jár a táppénz.

Tisztelettel: a http://www.tbellatasok.abbcenter.com és a
                     http://www.szocialis_ellatasok.abbcenter.com szerkesztője

Üdv:hvanna

flw1 fogadta el, ekkor: 2010-11-27 14:27
Pont: 17
Téma: Egysz.fogl. sms-ben nem, dec-1-től ! !

 

Más,  nem  ehhez kapcsolódó

Társasházban lakik? Fontos változások jönnek!

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=466277&place=frisshirek

A nemzetgazdasági miniszter pénteken terjeszette a parlament elé a társasházi törvény módosítási javaslatát.

  Az eddigi hat hónap helyett már három hónapnyi közös tartozás esetén jelzálogot lehet majd bejegyezni a társasházi lakásra, közgyűlési határozattal - egyebek mellett ezt tartalmazza a társasházi törvény módosítása, amelyet Matolcsy György gazdasági miniszter terjesztett a parlament elé pénteken.

T/1812 A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról

 

hvanna fogadta el, ekkor: 2010-11-27 07:44
Pont: 50
Téma: Nem kérdés - csak ajánló

 Köszi hogy beraktad ! Már annyi okfejtést elolvastam a témával kapcsolatban.. a sok-sok közül az egyik legjobb irás. 

 Nagy  a káosz és  a tanácstalanság, és vajon mi lesz ennek még a véglelges kimenete nem tudható.

Mivel nincs még kihirdetett tv..jan.31.-ig kell dönteni.. egyenlőre marad  a kivárás.

Üdv:hvanna

validitas fogadta el, ekkor: 2010-11-26 23:37
Pont: 100
Téma: Költség vagy adó?

 

A fesztivált a rendezők rendezik, és ugy hogy minnél nagyobb legyen a káosz.. mert ugye  a zavarosban lehet halászni..

Adó lesz a járulékból

A huszonnégy százalékos munkaadói nyugdíjjárulékot nyugdíjadóra keresztelik át. A látszólag lényegtelen változtatás nem pusztán technikai, nagyon is fontos. A járulékokért kötelező ellenszolgáltatást nyújtani, a járulék beszedőjét – adott esetben az államot – járadékfizetésre kötelezik a jogszabályok. Az adóbevételt azonban nem kell nyugdíjkifizetésekre fordítani, azt arra költi a kormány, amire akarja.

Ezzel a megoldással válik lehetővé, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál maradó tagoknak (illetve munkáltatójuknak) ugyan fizetniük kell a nyugdíjadóra keresztelt járulékot (mértéke is marad huszonnégy százalék), de a nyugdíjig hátralévő éveikre már nem szerezhetnek nyugdíjjogosultságot, azaz a befizetésükért semmilyen ellenszolgáltatást sem ad az állam.

http://www.168ora.hu/itthon/sokk-az-onkentes-kasszaknak-is-veguk-lehet-65591.html

Nyitott kérdések

- Ha adó lesz a nyugdíjjárulékból, miért nem tartozik az adótörvény hatálya alá?
- Ha az adótörvény alá sorolják, hogyan léptetik életbe, miközben az új adótörvényeket már kihirdették?
- Aki fizeti a "nyugdíjadót", miért nem jogosult nyugdíjra?
- Aki fizet, azt miért nem tartja szolidárisnak a kormány?
- Kik lesznek a következők, akiket kizárnak a nyugdíjrendszerből?
- Dönthetnek úgy is, hogy az adóvá keresztelt járulékot nem nyugdíjra fordítják?
- Mindenkitől megvonhatják a nyugdíjat?
- Jelentősen csökkenthetik a jelenlegi nyugdíjat?
- Csökkenthetik az induló nyugdíjat?

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=369545

A munkaadói 24 százalékos nyugdíjjárulékot átnevezik nyugdíjadóvá, de a mértéke nem változik” – jelentette be Selmeczi Gabriella. A nyugdíjvédelmi biztos szerint a névváltoztatásra nem azért van szükség, hogy az Alkotmánybíróság ne tudjon foglalkozni a témával. „Nem félünk az Alkotmánybíróságtól, mert mindenki jól jár” – mondta.

 http://mandiner.hu/cikk/20101125_jarulek_helyett_nyugdijado

Üdv:hvanna

Kiskovács fogadta el, ekkor: 2010-11-26 17:55
Pont: 20
Téma: Ügyvezetőnek nyeltanfolyam

 Én azt gondolom ha a cég tevékenységének bővitéséhez.., az ország határain tuli terjeszkedés benne van az üzleti tervben szerintem elszámolható költségként. A bevételszerző tevékenység érdekében merül fel..

  Az üzleti partnerekkel folytatott tárgyalások történhetnek.

 -az ügyvezető bonyolitja egyedül mert beszéli a nyelvet

  - vagy tolmács segitségével végzi..de  a tolmács munkáját ki kell fizetni, az is költségként merül fel.

Üdv:hvanna

494 fogadta el, ekkor: 2010-11-26 10:29
Pont: 17
Téma: A legújabb hír mnyp.ügyben

Ebben Matolcsy biztosan téved

Sokan megrökönyödtek a kormány tegnapi, nyugdíjrendszert érintő bejelentésein. Az emberek érezhetően jelentős részének bántotta az igazságérzetét az a megoldás, amit Matolcsy György miniszter ismertetett. Bár nyugdíjügyekben a hétköznapi igazságérzet nem mindig esik egybe a közgazdasági racionalitással, ezúttal azt kell mondanunk: a kormány járulékfizetési értelmezése valóban súlyosan ellentmond a méltányossági megfontolásoknak.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/ebben_matolcsy_biztosan_teved.141935.html

katonaa@ks.hu fogadta el, ekkor: 2010-11-25 13:02
Pont: 2
Téma: A legújabb hír mnyp.ügyben

 

 Szia !

Ez is minden komment nélkül..

http://www.penzcentrum.hu/cikk/1026045/1/jon_a_100-os_atlepes_nem_kap_allami_nyugdijat_aki_marad

Nyugdíjmentő törvénycsomagot fogadott el a kormány - jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a kabinet ülése után. Matolcsy György a mai sajtótájékoztatón pedig azt közölte, hogy a tagoknak január 31-ig kell dönteniük az átlépésről - tudósít az MTI. Közben az Index arról számolt be, hogy Matolcsy György bejelentése végleg megpecsételi a nyugdíjpénztárak sorsát, ugyanis ha valaki pénztártag marad, akkor nem kap majd nyugdíjat az állami alapból. Így a költségvetés akár 2700 milliárd forinttal is gazdagodhat - mutat rá laptársunk.

katonaa@ks.hu fogadta el, ekkor: 2010-11-25 13:02
Pont: 2
Téma: nonprofit kft.

 

Szia !

A  www.nonprofit.hu oldalon a tudástárban sok-sok információ megtalálható..

  02 - Működés
Cím: 01 - Kötelezettségek a működés során oldal

http://www.nonprofit.hu/utmutato/122.html

02 - A nonprofit szervezetek részére jellemzően előforduló bevallási, fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségek 2010-es évre oldal

http://www.nonprofit.hu/utmutato/153.html

marosv.berni1 fogadta el, ekkor: 2010-11-25 09:52
Pont: 25
Téma: 1058-AS BEVALLÁS OKTÓBERTŐL

 Szia !

OLvastad az apeh tájékoztatót. a bevalással kapcsolatban

2010.11.03.
Tájékoztató a 2010. november 1-jét követő időszakban alkalmazandó szabályokról a magánnyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatban
 
 http://www.apeh.hu/adoinfo/jarulek/magannyugd_nov1.html

sztanju fogadta el, ekkor: 2010-11-25 09:34
Pont: 7
Téma: Járulék kedvezményes foglakoztatás

 Szia !

Az Egyszerüsitett fogl. vonatkozó törvény 11. § 1 bek 6 pontja valóban kimondja..

(6) Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.

 

A Start kártyás munkaadói kezvezmény kérdésre nem találtam semmiféle szankciót.

Hogyan érvényesítheti a munkáltató a kedvezményt?

A járulék kötelezettséget az elszámolt hónapot követő hó 12-éig kell befizetni és az Art. 31. § (2) bekezdése alapján benyújtandó bevallásban kell bevallani (ideértve a nulla százalékos kötelezettség alapját is).

Vissza kell-e fizetnie a munkáltatónak az igénybe vett járulékkedvezményt?

A járulékkedvezmény a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén igénybe vehető normatív támogatás, amelyet a munkáltatónak a foglalkoztatás megszűnése esetén nem kell visszafizetni. Sem akkor, ha a munkaviszony a 2 év lejárta előtt, sem ha azt követően szűnik meg. Illetve a munkáltató nem köteles a kártyával elhelyezkedő munkavállalót a kártya érvényességének teljes időtartama alatt foglalkoztatni. Tehát sem kötelezettség, sem szankció nem terheli a foglalkoztatót ebben az értelemben.
 
Üdv: hvanna

 

flw1 fogadta el, ekkor: 2010-11-25 07:58
Pont: 10
Téma: Járulék kedvezményes foglakoztatás

 Szia !

Szerintem azért küldözgeti az apeh a 3 oldalas nyilatkozatokat, mert e kedvezményes foglalkoztatásnál  nem épitették be a garanciákat ugy mint az Egysz. foglalkoztatásnál.. és most próbálja pótolni ilyen módon.

Üdv:hvanna

flw1 fogadta el, ekkor: 2010-11-25 07:58
Pont: 10
Téma: GYED maximum

 

Szia !

 Az oep  tájékoztató 7. oldalán olvasható

http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/ELLATASMO/GYERMEKGONDOZASI_DIJ.PDF

A gyermekgondozási díj mértéke
A gyermekgondozási díj a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a, azzal, hogy a
gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed legfeljebb
havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a
gyermekgondozási díj 2010. évi felső határa havi bruttó 102.900 Ft.
A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi
jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a
magánnyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja.
A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az
azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január l-jei időponttól a tárgyévre
érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 10:08
Pont: 10
Téma: GYEDmaximum

 Szia Edit !

A GYED az 1997 évi LXXXIII tv. (Eb.tv.) 42/D § (1) bek szerint  a

naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimál bér kétszeresének

70% -a: 102.900 Ft

üdv.hvanna

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 10:08
Pont: 20
Téma: Áthelyezés után mi az átlagkereset inputja?,

 

Szia !

Az átlagkereset a felmentést megelőző négy negyedév jövedelméből kerül kiszámitásra

 

Hogyan számítják ki az átlagkeresetet?

Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, az alapul szolgáló, úgynevezett irányadó időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár §.

A munkabér meghatározásánál nem egyedül annak elnevezése, hanem az azzal kapcsolatos összes körülmény az irányadó. A Központi Statisztikai Hivatal munkaügyi statisztikai fogalmakat meghatározó módszertani segédlete részletezi, hogy mely jövedelmek képezik a kereset részét. Átlagkereset szempontjából figyelembe vehető munkabérrészek: a személyi alapbér (törzsbér), a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom, a mozgóbér, és az egyéb bér. A lakbér és az étkezési hozzájárulás viszont olyan szociális juttatás, amely nem minősül munkabérnek, ezért nem is számítható be az átlagkeresetbe (Bírósági Határozatok 1995. év 612. szám).


Az átlagkereset-számítás alapja

Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett munkabérek szolgálnak §. Ha a munkavállaló egész éven át munkaviszonyban állt a munkaadójával, az átlagkeresetét az adott év négy naptári negyedévének alapulvételével kell megállapítani. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló utolsó munkában töltött napja - az alkalmazott munkarend miatt - nem az év utolsó munkanapjára esik (BH 1995/66.

tovább:

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410002/Munkaber20091202.html?ugy=atlagker20100128.html#paragr3

üdv.hvanna

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 10:07
Pont: 100
Téma: Számolás az álláskeresési járadékhoz

 

Szia Ági !

Ha  nem változott a bére , nem volt más + bér juttatása akkor 120.000 Ft.ot írnék be..

www.afsz.hu/resource.aspx?resourceID=ma_szolg...igazololap

16., 17., 18. pont kitöltéséhez az alábbiak nyújtanak segítséget:

 

A négy naptári negyedév kezdetének megállapításakor azt kell figyelembe venni, hogy a négy naptári negyedév kezdő időpontjától a munkaviszony megszűnésének időpontjáig tartó időszakba négy teljes naptári negyedév bele tartozzon. 16. pont

 

a)    munkaviszony időszaka: 2009.11.01-2010.03.29.

A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja: 2009.01.01.

b)   munkaviszony időszaka: 2009.10.01-2010.03.29.

A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja: 2009.01.01.

c)    munkaviszony időszaka: 2009.01.01-2010.03.29.

A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja: 2009.01.01.

d)   munkaviszony időszaka: 2009.01.01-2010.03.31.

A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja: 2009.04.01

 

Azokat a hónapokat, amelyben egyáltalán nem volt járulékalapja a munkavállalónak (ilyen például a táppénzes, vagy fizetés nélküli szabadság időszaka), a hónapok számának meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a hónapban legalább egy napra eső járulékalapja is volt a munkavállalónak, akkor azt a hónapot már a hónapok számának megállapításakor figyelembe kell venni. (lásd 17., 18. pont)

Példa:

            Munkaviszony: 2008.10.01. – 2010.01.10.

            Táppénz:                      2009.10.01. – 2009.12.31.

            Igazolólap adatai:

                        16. pont (négy naptári negyedév kezdete)        2009.01.01.

                        17. pont (járulékalapok összege)         2009.január 1-től 2010. január 10-ig

                                                                                  terjedő időszak havi járulékalapok összege

                        18. pont (figyelembe vett hónapok száma a járulékalapok összegéhez) 10

Magyarázat: a járulékalapokat a négy naptári negyedév kezdetétől a munkaviszony megszűnéséig kell összeadni, mivel azonban a munkavállaló 3 hónapig táppénzen volt, így azokban a hónapokban 0 volt a járulékalap, így a 13 hónapos időtartamot – összeg megállapításának időszaka – csökkenteni kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyben a járulékalap 0 volt (táppénzes hónapok száma), így 13-3=10 a beírandó hónapok száma.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 10:05
Pont: 20
Téma: szállítmányozás túlóra

 

 Folytatás: én azt gondolom hogy az alábbi MT.  foglalkoztatási előirásokat nem lehet figyelmen kivül hagyni.. a gk. vezetők munkaidejét ugy kell kialakitani hogy az alábbiaknak megfeleljen.. nem könnyü, de  nem lehetetlen. A munkarend kialakitását nagyban befolyásolja  a cég tevékenysége.. folytonosan uton vannak a gk vezetők.. hétvégén is.. és más egyéb tényezők.

Ennyit tudtam egyenlőre  e kérdéshez hozzátenni.. , szerintem  más is  hozzászól és összeáll a megoldás.

VI. fejezet

A munkaidő és a pihenőidő

 

117. § (1) E törvény alkalmazásában

a) munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;

b) napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

c) heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

d) éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;

e) többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;

f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;

g) éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka;

h) éjszakai munkát végző munkavállaló: az a munkavállaló, aki

ha) a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, vagy

hb) az éves munkaidejének legalább egynegyedében

éjszakai munkát végez;

 

 117/A. § (1) Kollektív szerződés   ( szerintem nincs ilyen a cégnél nagyságát tekintve )



d) a nemzetközi vasúti személyszállítás, valamint a belföldi és nemzetközi vasúti árufuvarozás körében utazó, illetve a zavartalan közlekedést biztosító

munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a napi munkaidő korlátozására [119. § (3) bekezdés], a munkaközi szünetre (122. §), a napi pihenőidőre (123. §), a heti pihenőnapra, illetve pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre (124-125. §), valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére [127. § (4) bekezdés] vonatkozó rendelkezésektől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egyéves, illetve legfeljebb ötvenkét hetes munkaidőkeretet állapíthat meg.

             

                                   Munka dijazása

146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti.

(2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.

(3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó.

 

 

Üdv:hvanna

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:51
Pont: 20
Téma: Pontbeváltás törzsvásárlói kártyáról

 

Szia Juli !

Próbáltam szakirodalmat keresni a  kérdésel kapcsolatban.. de nem találtam  más témába vágó konkrét megoldást.. ezt lehet Te is olvastad..

http://www.stellum.hu/files/varosi_apeh.pdf

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:33
Pont: 100
Téma: környezetv.i termékdíj

 Szia !

Olga válaszát erősiti meg:

Forrás: http://www.termekdijinfo.hu/szakertovalasz/Lapok/20091210_konferencia_osszefoglalo.aspx

A termékdíj-köteles termékek lehatárolása, kiemelve a csomagolás fogalmának meghatározását

A termékdíj-köteles termékek meghatározása, illetve a gazdálkodó termékeinek besorolása sok esetben nehézséget okoz. Főként a csomagolás esetében, mivel sok esetben még mindig problémát jelent a csomagolás (termékdíj-köteles termék) és a csomagolószer (NEM termékdíj-köteles termék) elkülönítése. A csomagolás akkor jön létre, amikor a csomagolószerbe vagy arra árut, terméket csomagolnak. Ha a nyelvtani szabályokat hívjuk segítségül, akkor a csomagolás főnévvel meghatározható termék a termékdíjköteles.

Vizsgáljuk meg ezt az egyik jelenlévő példáján keresztül. Az érdeklődő egy kis büfében műanyag poharakat, tányérokat és evőeszközöket használ. Arról érdeklődött, hogyan alakul a termékdíj fizetési kötelezettsége, illetve hogyan kell eljárnia import és belföldi előállítású műanyag eszközök esetében. A műanyag pohár és tányér önmagában még nem termékdíj-köteles (hiszen csomagolóeszköz), akkor válik azzá, amikor abba árut csomagolnak, tehát pl. a tányérra ételt tesznek vagy a pohárba üdítőitalt töltenek a vevőnek. A műanyag evőeszköz pedig nem minősül csomagolásnak a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 64/94/EK irányelv alapján kihirdetett 94/2002.(V.5.) kormányrendelet szerint. Tehát a csomagolószerek beszerzése önmagában nem keletkezet fizetési kötelezettséget. A forgalomba hozott vagy felhasznált műanyag tányérok és poharak után fizetendő termékdíj tömeg alapon határozható meg. (A műanyag poharak 2009. jan. 1 – május 31. között a kereskedelmi csomagolás termékkörbe tartoztak, így darab alapon keletkezett a termékdíj esetükben, ha azokban a Kt. 20.§ zsa)-zsg) pontjai alatt meghatározott italt árusítottak.)

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:26
Pont: 10
Téma: NYILTVÉGŰ LIZING

 

Szia !

A kamara oldalán részletesen le van irva

Konzultáció

"A devizás pénzügyi lízing helyes számviteli elszámolása

http://www.mkvk.hu/tudastar/konzultacio/48

valamint  ha ezen  fórom oldalon  a jobb oldali keresőbe  beirod " nyilt végü lizing " megtalálod a levezetést is.

Üdv:hvanna

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:18
Pont: 20
Téma: Megbízási díjat mikor jelentem be?

 
 
Szia !
Forrás Apeh:
 
14. Megbízási jogviszonyban álló személy után kell-e fizetni munkaerő-piaci járulékot?
2010.02.09.

Abban az esetben, amikor a megbízott biztosítottnak minősül, járulékfizetési kötelezettség áll fenn.  A megbízót a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 27 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, amelyből 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 3 százalék pedig egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ezen belül a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Tehát a foglalkoztatónak meg kell fizetni a munkaerő-piaci járulékot a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott biztosított személy után.

Azonban a megbízásos jogviszonyban álló személy nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.

 

 A díjázás kifizetésekor kell  elbírálni a biztosítást,  ezt irja a törvény. 

Ez esetben mivel tanárokról van szó.. és Ők közalkalmazottak és biztositottak, szerintem elég a kifizetéskor 

 jelenteni a 10T1041-en.
 
Üdv:hvanna

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:18
Pont: 20
Téma: Tiszteletdíj egyesületnek

Szia !

Mi szerepeljen a számlán? A valóságos gazdasági esemény.. mert egyébként jégre mentek. A vásárolt berendezési tárgyak hogyan kerülnek nyt-ba vételre.?

Az alábbi oldalon információkat  találsz

http://www.nonprofit.hu/gyik/egy/35.html#gy404

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:16
Pont: 50
Téma: Munka hallgatói jogviszony mellett

  Szia !

 A megállapitott és bejelentett bérrrel a ,munkáltatót,  és amunkavállalót..az alábbiak szerint:

 pl minimálbérnél

 Bérkalkulátor 2010 

 
Bruttó havi munkabér:
73.500 Ft
Éves bruttó jövedelem:
882.000 Ft
Gyermekek száma:
0
Munkaadói egészségbiztosítási járulék (3%):
2.205 Ft
Munkaadói TB járulék (24%):
17.640 Ft
Szakképzési alap hozzájárulás (1,5%):
1.103 Ft
Munkavállalói járulék (1,5%):
1.103 Ft
Munkavállalói eü-i járulék (6%):
4.410 Ft
Állami nyugdíjjárulék (1,5%):
1.103 Ft
Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%):
5.880 Ft
GYES:
0 Ft
Családi adókedvezmény:
0 Ft
Számított SZJA:
15.869 Ft
Családi adókedvezménnyel csökkentett SZJA:
15.869 Ft
Különadó:
0 Ft
Összes adó:
769 Ft
Adójóváírás:
15.100 Ft
Nyugdjíjárulék utáni kedvezmény:
0 Ft
Összes kedvezmény:
15.100 Ft
Havi összes levonás a bruttó bérből:
13.264 Ft
Havi összes munkaadói járulék:
20.948 Ft
Összesen havonta az államnak fizetendő:
34.212 Ft
Munkaadó összes havi költsége:
94.448 Ft
Nettó havi munkabér:
60.236 Ft
Családi pótlék:
0 Ft
Havi összes nettó jövedelem:
60.236 Ft

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:15
Pont: 100
Téma: Nyeremény utáni adózás

 

Szia Niki !

 A tárgynyereménnyel kapcsolatban a következő apeh-os tájékoztatót találtam...

Az ajándéksorsoláshoz kapcsolódó adókötelezettség. Az ajándéksorsolás nyereményei után, amennyiben azokat magánszemély ... központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény sorsolás esetén a ... lebonyolításától. Budapest, 2010. január.
www.apeh.hu/data/cms152524/40_bejkot_jatek.pdf

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:09
Pont: 20
Téma: szerződés külföldi napidijra

 Szia Julika !

 Én ugy gondolom  teljes kész nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó minta biztosan van valakinek..  lehet a fórumozók között is...

az alábbi oldalon találhatók letölthető minták.. fuvarozással kapcs. is.  az első... kétnyelvü  ( magyar -német)

 http://munkaugyi-iratmintak.lapozz.hu/

Ha nem találsz megfelelőt , vagy nem kapsz akkor azt javaslom..a jelenlegi  munkaszerződést ki kell egésziteni az MT külföldi kiküldetésre vonatkozó résszel. azt hiszem MT 106 §,  a  168/1995 (XII.27.) Kormány rendlelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről  előirásai figyelembe vételével.

Ennyit tudtam  a kérdésedhez hozzátenni.. remélem mások is segitségedre lesznek.

üdv:hvanna

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:09
Pont: 50
Téma: Felmondás - - Táppénz

 Szia !

A kérdésből nem derül ki.. minősithető e csoportos létszámleépitésnek... mint Olga  betette az erre vonatkozó  MT-t, akkor a létszámleépitést megelőző lépéseket is meg kell tennie a munkáltatónak.. Munkaügyi Központ felé, és emnnyiben ezt elvéti akkor jogoan fordulhatnak jogorvoslatért  a dolgozók munkaügyi birósághoz.. ahol többnyire a dolgozóknak lesz igazuk. Rázós kérdés lehet.. akár 1 határnap be nem tartásáért a munkavállalónak itélt esetünkben a Biróság, konkrétan 12 havi átagkeresetet kamataival együtt.. mert jogtalannak minősitette a felmondásokat. ( 3 dolgozónál 13 milla lett a megitélt összeg )

Üdv:hvanna

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-24 09:08
Pont: 17
 
Impresszum | Jogok | Kapcsolat | Médiaajánlat | Általános üzleti feltételek | Partnereink