Előfal szerelés a fürdőszobában

A falra szerelt WC és a lebegő mosdó ma már nem luxus, hanem a fürdőszoba-felújítások egyik leggyakoribb megoldása. Mögöttük szinte mindig egy előfal áll: a meglévő fal elé épített, néhány arasznyi mély szerkezet, amely elrejti a tartályt, a csöveket és a tartóelemeket. Jól megtervezve rendezett, könnyen takarítható fürdőszobát ad. Elkapkodva viszont olyan hibák kerülnek a csempe mögé, amelyeket utólag csak bontással lehet kijavítani.

Mi az előfal, és mi van benne?

Az előfal lényege, hogy a szaniterek tartását és a gépészetet nem a meglévő falba vésik, hanem a fal elé építik. A szerkezet két részből áll:

• Szerelőkeret: acél tartókeret, amelybe a gyártó a beépíthető WC-tartályt, a lefolyó csatlakozóját és a csésze rögzítésére szolgáló menetes szárakat már beépítette. Mosdóhoz, bidéhez és piszoárhoz is léteznek külön keretek.
• Burkolat: a keretet körülvevő és eltakaró fal, amely lehet fém profilvázra szerelt gipszkarton, vagy falazott, vakolt szerkezet.

A keret viszi a terhet, a burkolat csak takar. Ezt a sorrendet érdemes fejben tartani: a fali WC nem a gipszkartonon „lóg”, hanem a kereten, amely a padlóhoz és a mögötte lévő falhoz van rögzítve.

Önhordó keret vagy falra támaszkodó?

A szerelőkeretek egy része önhordó: a lábai a padlón állnak, és a terhet nagyrészt a födém felé adják le, a falhoz csak a stabilitás miatt kötik. Ezek könnyű válaszfalak elé vagy szabadon álló előfalba is beépíthetők. Más keretek a mögöttük lévő falra támaszkodnak, ezért ott teherbíró, jól rögzíthető falra van szükség.

Régi házban vagy panellakásban érdemes előre megnézni, mi van a tervezett hely mögött: vékony válaszfal, üreges tégla vagy tömör fal. A rögzítőelemek kiválasztása ettől függ, és a keret gyártói szerelési útmutatója itt mindennél fontosabb.

Mit kell eldönteni a burkolás előtt?

Az előfal legnagyobb csapdája, hogy minden döntés véglegessé válik, amint felkerül a csempe. Ezért ezeket érdemes papíron rögzíteni:

• Kész padlószint: a keret magasságát nem a nyers aljzathoz, hanem a burkolt padló szintjéhez kell beállítani. Ha később még esztrich és járólap kerül alá, a WC alacsonyabban lesz, mint tervezték.
• Ülőmagasság: a fali WC egyik előnye, hogy a magassága szabadon választható. Magas termetű vagy idős családtagok esetén érdemes kicsit feljebb tenni, de ezt a keret beállításakor kell eldönteni.
• Lefolyó: a WC lefolyóját a keret könyökéhez, a meglévő ejtőcsőhöz pedig megfelelő lejtéssel kell vezetni. Ha a csatlakozás messze van, a vízszintes szakasz hossza és lejtése meghatározza, milyen mély előfalra lesz szükség.
• Nyomólap helye: a beépített tartály szerelvényei – a töltőszelep és az öblítőszelep – a legtöbb rendszernél a nyomólap mögötti nyíláson keresztül érhetők el. Ezt a nyílást nem szabad befalazni vagy körbecsempézni úgy, hogy a lap ne legyen levehető.
• Mosdó és tartozékok: a mosdó, a tükör, a fürdőszobaszekrény, a kapaszkodó vagy a törölközőtartó csak akkor rögzíthető biztosan, ha a gipszkarton mögé előre bekerül egy merevítés vagy tartóelem. Utólag üreges dübellel próbálkozni bizonytalan.
• Polc és tárolás: a félmagas előfal teteje polcként is használható, ami kis fürdőszobában sokat jelent.

Gipszkarton vagy falazott előfal?

A gipszkarton előfal gyorsan elkészül, könnyű, és a profilváz miatt a vezetékek is könnyen elférnek benne. Fürdőszobába impregnált, nedves helyiségbe szánt gipszkartonlapot kell használni, és a stabil, rezgésmentes felület érdekében jellemzően két rétegben szerelik. A lapok illesztéseit hézagolni kell, mielőtt a vízszigetelés és a burkolat rákerül.

A falazott előfal tömörebb, jobban tompítja a tartály és a lefolyó zaját, viszont nehezebb, lassabban készül, és a vakolatnak ki kell száradnia. Régi épületben a födém teherbírását is érdemes ilyenkor végiggondolni.

Mindkét esetben segít a hangszigetelés: a keret rögzítésénél használt rugalmas alátétek és a burkolat mögötti szigetelőanyag csökkentik, hogy az öblítés hangja átszűrődjön a szomszéd helyiségbe.

Vízszigetelés a burkolat alatt

Az impregnált gipszkarton ellenáll a párának, de nem vízszigetelés. A zuhany és a mosdó környékén a csempe alá kenhető vízszigetelés kell, a fal és a padló találkozásánál, valamint a belső sarkokban hajlaterősítő szalaggal. A csőátvezetéseket a szigetelési rendszerhez tartozó mandzsettával érdemes lezárni, mert a víz leggyakrabban ezeken a pontokon jut be a szerkezet mögé.

Gyakori hibák

• A keret nincs vízszintben vagy függőben, és ez csak a csésze felszerelésekor derül ki.
• Elmarad a nyomáspróba és a próbaöblítés a beburkolás előtt, így a szivárgást már a csempe mögül kell keresni.
• A csésze rögzítőszárait a burkolat vastagságához képest túl rövidre vágják.
• A nyomólap nyílása köré nem hagynak elég helyet, és a szerelvényekhez nem lehet hozzáférni.
• A mosdó vagy a szekrény mögül hiányzik a tartóelem.
• A sarokszelep és a vízbekötés helyét nem dokumentálják.

Ellenőrzőlista a szereléshez

1. Kiderült, milyen fal van a keret mögött, és ahhoz illő rögzítést választottak.
2. A keret magassága a kész padlószinthez van beállítva.
3. A lefolyó lejtése és a csatlakozás az ejtőcsőhöz rendben van.
4. Nyomáspróba és próbaöblítés megtörtént a burkolás előtt.
5. Minden rögzítendő tárgy mögött van tartóelem.
6. Impregnált gipszkarton, hézagolás, kenhető vízszigetelés és sarokszalag a helyén.
7. A nyomólap levehető marad, a szerelvények elérhetők.
8. Telefonnal lefotózták a nyitott előfalat a csövekkel és a tartóelemekkel együtt, mielőtt bezárták.