Ugrás a tartalomra
Építinfó

Felújítás

Ne termesszünk penészgombát a lakásunkban

Miért jelenik meg a penész a sarkokban és a bútorok mögött, hogyan szellőztessen helyesen, mikor elég a takarítás, és mikor épületszerkezeti hiba áll a háttérben.

4 perc olvasás

Ne termesszünk penészgombát a lakásunkban

A fekete pöttyök a szoba sarkában, a szekrény mögött vagy az ablakkáván nem csak csúnyák. A penész nedvességet jelez, a spórái rontják a levegő minőségét, és különösen az allergiás, asztmás családtagok, valamint a kisgyerekek számára jelenthetnek gondot. A jó hír, hogy a lakásokban megjelenő penész nagy része megelőzhető. Ehhez azonban tudni kell, honnan jön a víz, amelyből táplálkozik.

Honnan jön a nedvesség?

A penésznek nedvesség kell. A lakásban ez leggyakrabban a levegő páratartalmából származik: főzés, fürdés, a lakásban szárított ruha, a növények és maguk a lakók is folyamatosan párát termelnek. A meleg levegő sok párát képes megtartani, de amikor egy hideg felülettel érintkezik, lehűl, és a pára egy része kicsapódik rajta. Ahol a fal felülete tartósan nyirkos, ott megtelepszik a penész.

A tipikus hideg pontok:

  • Hőhidak: a födém és a fal találkozása, a vasbeton koszorú, az ablak feletti áthidaló, az erkélylemez bekötése. Ezek a részek rosszabbul szigetelnek, mint a fal többi része, ezért belül hidegebbek.
  • Külső sarkok: a ház sarkában két külső fal találkozik, ott a fal több hőt veszít.
  • Bútor mögötti falszakasz: a külső fal elé tolt szekrény mögött nem kering a meleg levegő, a fal hideg marad.

Miért lett penészes a lakás az ablakcsere után?

Gyakori tapasztalat, hogy évtizedekig nem volt gond, aztán az új, jól záródó ablakok beépítése után megjelenik a penész. A régi ablakok résein át a lakás folyamatosan, akaratlanul is szellőzött. Az új nyílászárók ezt a légcserét megszüntetik, a pára bent marad. Ilyenkor nem az ablak a hibás, hanem a szellőzési szokásokat kell hozzá igazítani, vagy gépi, illetve ablakba építhető légbevezetővel kell gondoskodni a friss levegőről.

Pára vagy vizes fal? Így lehet megkülönböztetni

Nem minden folt páralecsapódás. A kezelés attól függ, melyik esettel van dolga.

  • Páralecsapódás: főként télen jelentkezik, a külső falak sarkaiban, a mennyezet és a fal találkozásánál, a bútorok mögött, az ablakkáván. A folt általában pöttyös, foltszerű, és a fűtési szezonon kívül enyhül.
  • Talajnedvesség: a fal aljától felfelé húzódó sötét sáv, gyakran fehér, porló sókivirágzással és pergő vakolattal. Egész évben jelen van.
  • Beázás: eső után erősödő, a tető, az eresz vagy egy erkély felől induló folt, gyakran barnás szegéllyel.
  • Csőtörés: helyhez kötött, a vezeték nyomvonalán vagy egy vizes helyiség közelében megjelenő, folyamatosan nedves folt, évszaktól függetlenül. Ha minden csap el van zárva, de a vízóra mégis forog, szivárgás valószínű.

Megelőzés a mindennapokban

Szellőztetés: rövid és intenzív. Naponta többször, néhány percre nyissa ki teljesen az ablakokat, ha lehet, egymással szemben, hogy kereszthuzat alakuljon ki. Így a párás levegő gyorsan kicserélődik, a falak viszont nem hűlnek ki. Az egész nap bukóra nyitott ablak ezzel szemben kevés levegőt cserél, és lehűti az ablak körüli falrészt, ahol aztán a pára lecsapódik.

A pára forrásánál. Főzés közben használjon páraelszívót és fedőt, fürdés után szellőztesse ki a fürdőszobát, és ne hagyja nyitva az ajtót a lakás felé. A ruhát lehetőleg szellőztetett helyiségben vagy erkélyen szárítsa.

Egyenletes fűtés. A ritkán használt szobákat se hagyja teljesen kihűlni, mert a hideg falakon könnyebben kicsapódik a pára. Ha a fűtetlen szoba ajtaját nyitva hagyja, oda a meleg szobák párás levegője áramlik, és a hideg falon csapódik ki.

Bútor a külső faltól. A külső fal elé tolt nagy szekrényt, ágyat néhány centire húzza el a faltól, hogy mögötte is keringhessen a levegő.

Mérje a páratartalmat. Egy egyszerű páratartalommérő megmutatja, mikor tartósan magas a lakásban a pára, és a szellőztetés hatását is jól láthatóvá teszi.

Kis folt eltávolítása biztonságosan

Néhány tenyérnyi, frissen megjelent foltot házilag is el lehet távolítani. Viseljen gumikesztyűt, védőszemüveget és porszűrő maszkot, és közben szellőztessen. A foltot ne kefélje szárazon, mert így a spórák szétszóródnak; nedves ruhával, penészeltávolító szerrel dolgozzon, a gyártó utasítása szerint. Klórtartalmú szert soha ne keverjen savas tisztítószerrel, például vízkőoldóval, mert mérgező gáz keletkezhet. A takarítást ne allergiás vagy asztmás családtag végezze.

A penészgátló festék csak akkor segít, ha az okot is megszüntette. Ha a folt ugyanott újra és újra visszajön, a festés csak eltakarja a problémát.

Mikor épületszerkezeti hiba?

Szakembert érdemes hívni, ha a penész rendszeres szellőztetés és egyenletes fűtés mellett is visszatér, ha nagy felületen jelenik meg, vagy ha a foltok jellege beázásra, talajnedvességre vagy csőtörésre utal. Hőhíd esetén a hosszú távú megoldás a szerkezet hőszigetelése, beázásnál a tető vagy az ereszcsatorna javítása, csőtörésnél a vízszerelő, talajnedvességnél pedig a falszigetelés felmérése.

Rövid összefoglaló

  1. Naponta többször rövid, intenzív szellőztetés, lehetőleg kereszthuzattal.
  2. Pára elvezetése főzéskor és fürdés után.
  3. Egyenletes fűtés, bútor kicsit eltolva a külső faltól.
  4. Páratartalommérő a lakásban.
  5. Kis foltot védőfelszerelésben, nedvesen takarítson.
  6. Visszatérő vagy nagy kiterjedésű penésznél keresse az épületszerkezeti okot.