Nettó vagy bruttó alapterület?

Egy lakás vagy ház hirdetésében az egyik első szám a négyzetméter. Ebből számolja ki a vevő a négyzetméterárat, ezzel veti össze a környékbeli ajánlatokat, és ez alapján dönti el, elfér-e benne a család. Csakhogy ugyanannak az ingatlannak több „alapterülete” is lehet, attól függően, hogy ki, mikor és milyen módon mérte. Érdemes tehát tudni, mi rejlik a szám mögött, mielőtt bármire is alapozná a döntését.

Mi a nettó alapterület?

A nettó alapterület a helyiségek padlófelülete a falak belső síkjai között mérve. Ez az a terület, amelyen ténylegesen lehet járni, bútort elhelyezni: a szobák, a konyha, a fürdőszoba, az előszoba, a kamra és a közlekedők együttes padlófelülete.

Nem tartozik bele a falak, a pillérek, a kéménykürtők által elfoglalt terület. Egy régi házban, ahol vastagok a falak, és a szobákban kémény vagy beugró is van, ez a különbség meglepően nagy lehet.

Mi a bruttó alapterület?

A bruttó alapterület a falak külső síkjáig mért terület, vagyis a szerkezetekkel együtt számolt érték. Ebbe tehát beletartoznak a külső és belső falak is. A tervezők és az építési szakma a beépítés, az épület méretének jellemzésére használja, a lakás használhatóságáról viszont kevesebbet árul el.

Egyszerű példa: ha két ház bruttó alapterülete azonos, de az egyik vastag, régi tömör téglafalakkal épült, a másik vékonyabb falszerkezettel, akkor a belső, használható terület a régi háznál kisebb lesz.

Miért különbözik a hirdetés, a tervrajz és a nyilvántartás?

Gyakori, hogy három forrás három különböző számot mutat:

• Hirdetés: az eladó vagy az ingatlanos sokszor kerekít, és nem mindig derül ki, hogy nettó, bruttó vagy a teraszt is tartalmazó értéket adott meg.
• Tervrajz: az alaprajzon általában helyiségenként szerepel a nettó terület, de a régi tervek az utólagos átalakításokat nem mutatják.
• Ingatlan-nyilvántartás: társasházi lakásnál a tulajdoni lapon a lakás alapterülete szerepel, jellemzően az alapító okirat szerinti értékkel; családi háznál viszont elsősorban a telek területe, a ház alapterülete nem mindig. Egyik sem követi automatikusan a később beépített tetőteret vagy a hozzáépítést.

Az energetikai tanúsítvány is tartalmaz területadatot, ez azonban a fűtött terekre vonatkozik, így ez sem feltétlenül egyezik a hirdetett számmal.

Tetőtér, erkély, terasz: a kényes tételek

A tetőtérben a ferde tetősík miatt a padló egy része alacsony belmagasságú. Ott ugyan van padló, de felállni, bútort tenni nem mindig lehet. Ezért a tetőtéri helyiségek hasznos alapterülete kisebb lehet, mint a padlófelületük, és a különböző számítási módok ezt eltérően kezelik. Ha egy tetőtéri lakás nagynak tűnik a hirdetésben, érdemes megnézni, a padló mekkora részén lehet kényelmesen állni.

Az erkélyt, a loggiát és a teraszt a hirdetések gyakran külön tüntetik fel, mások viszont hozzáadják a lakás területéhez. Ezek értékesek, de nem fűtött, egész évben használható terek, ezért a négyzetméterár összevetésénél érdemes külön kezelni őket. Ugyanez igaz a pincére, a padlásra és a tárolóra.

Hogyan ellenőrizze?

Néhány egyszerű lépéssel elkerülhető, hogy a vételárat egy felfelé kerekített számra alapozza:

• Kérdezzen rá: pontosan mit tartalmaz a hirdetett terület? Nettó vagy bruttó, benne van-e az erkély, a terasz, a tetőtér alacsony része?
• Kérje el az alaprajzot: a helyiségenkénti területek összeadásával gyorsan kiderül, mennyi a nettó alapterület.
• Mérjen saját maga: egy lézeres távolságmérővel a bejáráson néhány perc alatt felmérhetők a fő helyiségek. Ne feledje, hogy a falak nem mindig derékszögűek, és a beugrók, kémények levonódnak.
• Vesse össze a papírokat: a tulajdoni lap, az alaprajz és a valóság közötti nagy eltérés arra is utalhat, hogy az ingatlanon nem rendezett átalakítás történt.

Miért számít ez a pénztárcának?

A négyzetméter nem csak egy szám a hirdetésben. Ha a hirdetett terület nagyobb a valósnál, a látszólag kedvező négyzetméterár valójában drágább ajánlatot takar. Az összehasonlítás csak akkor korrekt, ha minden ajánlatnál ugyanazt a fajta területet veti össze.

Társasházban a közös költség főszabály szerint a tulajdoni hányadhoz igazodik, a hányadot pedig az alapító okirat többnyire a lakások területével arányosan állapítja meg, így a papíron szereplő érték a havi kiadásokat is befolyásolja. A fűtési és egyéb rezsiköltségeket a fűtött tér nagysága és a ház állapota határozza meg, és a bank értékbecslése is jelentős súllyal számol a területtel.

Röviden: mire figyeljen?

1. Tisztázza, hogy a hirdetett szám nettó vagy bruttó alapterület.
2. Kérdezze meg, benne van-e az erkély, a terasz, a pince vagy a tetőtér alacsony része.
3. Kérje el az alaprajzot, és adja össze a helyiségek területét.
4. A bejáráson mérje le a fő helyiségeket.
5. Vesse össze a tulajdoni lapot, az alaprajzot és a valóságot.
6. A négyzetméterárat mindig azonos módon mért területekre számolja.